„Szcientológus vagyok” – hirdeti magáról egy kutyát simogató, fülig érő szájjal mosolygó nő az egyik budapesti buszmegállóban lévő city light poszteren. „Kíváncsi?” – egészíti ki rövid bemutatkozását a kérdés, ami egyszerűbb már nem is lehetne. Ha rákeresünk a poszteren megadott linkre vagy QR-kódra, akkor a szcientológia tanításainak összefoglalásával találkozhatunk, valamint sok személyes történettel arról, ki hogyan és miért vált szcientológussá. Csupa vidám ember, csupa lelkesedés.
A Magyarországi Szcientológia Egyház eddig nem direkt módon, hanem hozzá kötődő szervezeteken keresztül (például: Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért, Drogmentes Világért Alapítvány) és azok tevékenysége révén jelenítette meg magát. Ennyiben tehát mindenképpen újdonságnak számít a mostani utcai kampány. Miklovicz Attila, az egyház társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója elmondta lapunknak, hogy 160 city lightot helyeztek ki Budapesten. A költségekről az igazgató nem tudott tájékoztatást adni. A kampánynak ugyanis semmi köze a magyarországi szervezethez, annak elindításáról a Los Angeles-i központ, a Szcientológusok Nemzetközi Szövetsége döntött. A kiadásokat is a nemzetközi központ fedezi.
Los Angelesből csak annyit kértek, hogy küldjék el nekik a hirdetésekre vonatkozó magyar jogi szabályozást. A kampány európai országokon kívül a világnak azon a pontjain folyik, ahol számottevő mértékben jelen van a szcientológia.
Más országoktól eltérően idehaza a plakátokat nem egészítik ki televíziókban vetített kisfilmek.
Ennek oka – magyarázta Miklovicz Attila –, hogy a törvény szerint az egyszázalékos hirdetéseken kívül a tévékben nem lehet vallási meggyőződést kifejező hirdetéseket sugározni.
- Készült egy nemzetközi felmérés, amely arról tanúskodott, hogy keveseknek van személyes tapasztalata a szcientológusokról – számolt be az előzményekről az igazgató. A kampány azt igyekszik megmutatni, hogy a szcientológusok is hétköznapi emberek, akik hétköznapi problémákra keresik a választ. Másképpen fogalmazva: „a szcientológus is ember”.
Az egyházat az Egyesült Államokban alapította a sci-fi íróként is ismert L. Ron Hubbard, akinek életműve 10 millió írott szót és 3 ezer előadást tartalmaz. A szcientológia a leginkább vitatott és a leginkább elutasított vallási közösségek közé tartozik. Bírálói szerint valójában egy üzleti vállalkozás, amely destruktív szekta módjára anyagi és lelki értelemben is kizsákmányolja híveit. Számos leleplező cikk, könyv és film született a szcientológiáról, az ezekben megfogalmazott vádak azonban nem minden esetben bizonyultak megalapozottnak.
Erőss László pszichológus Veér András pszichiáterrel közösen három könyvet is írt a szcientológia ellen. Erőss aztán a negyedik könyvében felülbírálta nézeteit, és a szcientológusok oldalára állt. Tudományos igénnyel – kritikáktól korántsem mentesen, de elfogulatlanul – Máté-Tóth András katolikus teológus, valláskutató és Nagy Gábor Dániel szociológus vizsgálta a szervezetet. A szerzőpáros könyve alternatív vallásként határozta meg a szcientológiát.
A szervezet Magyarországon csak nevében egyház, jogilag jelenleg nem számít annak. Vallási egyesületként azonban jogosult arra, hogy technikai száma legyen, így gyűjthessen egyszázalékos adományokat.
Tavaly megközelítőleg 3 ezren összesen csaknem 20 millió forinttal támogatták ily módon a szcientológiát.
A Péterfalvi Attila vezette adatvédelmi hatóság emberei 2016-ban házkutatást tartottak a szcientológusok Váci úton lévő székházában, és rengeteg iratot foglaltak le. Miklovicz Attila elmondása szerint több bírósági eljárás még mindig nem zárult le.
