December elején megjelent a felekezeti sajtóban a Magyarországi Református Egyház Zsinata Elnöki Tanácsának a közleménye, amely "a gyógyulás és az egység" szándékát kifejezve invitálta a január 29-re tervezett konferenciára az érdeklődőket. A közlemény alatt olvasható volt az összes református püspök, köztük Balog Zoltán aláírása is.
A konferenciát az egyházon belül szervezték kiváló felkészültségű, erkölcsileg feddhetetlen lelkészek, teológusok, a NER kiszolgálásával egyikük sem vádolható. Nekik lett elegük az egyházi vezetés – elsősorban Balog Zoltán püspök – politikai szerepvállalásából, abból, hogy a maga eszközeivel, az egyház tekintélyével visszaélve kiszolgálta a jelenlegi politikai hatalom érdekeit. Egy felekezeten belüli szembenézést kívántak elősegíteni a tanácskozással, melynek mottójául Pál apostol szavait választották: "Ne igazodjatok a világhoz".
Amikor az MRE vezetősége csatlakozott a konferenciához, azt gondoltam, azt a cinikus tanácsot követik: ha nem tudod legyőzni, állj az élére. Ezzel az egész kezdeményezés értelmét vesztette volna, hiszen akkor a bírói pulpitusra is azok ültek volna fel, akik felelőssé tehetők az elmúlt idők egyházpolitikájáért. Örömmel mondhatom, nem ez történt. Az egyházi vezetés meg sem jelent a konferencián, ott viszont sok őszinte szó és reális értékelés hangzott el, így elérte célját, és kinyitotta a kaput egy megújulási folyamat előtt.
A 2024-es év az egyházban a "kegyelmi botrány" jegyében telt el. Miután kiderült, hogy Novák Katalin államfő Balog Zoltánnak, a MRE lelkészi vezetőjének tanácsára adott kegyelmet a pedofil botrányban érintett Kónya Endrének, felvetődött a főpásztor erkölcsi felelősségének kérdése is. Novák Katalint és a döntést szintén ellenjegyző Varga Judit igazságügyminisztert lemondatták pozíciójukról, Balog viszont sokáig még egyházvezetői tisztségétől sem kívánt búcsút venni. Ezt – püspöktársai nyomatékos kérésére – végül megtette, de a Dunamelléki Egyházkerület püspökségéhez mind a mai napig foggal-körömmel ragaszkodik.
Ennek következtében társadalmi méretekben csökkent az egyház támogatottsága, ez nemcsak a kiürülő templomokon volt látható, de a kasszába befolyó adóátutalások összegén is. Ez sokakat elgondolkoztatott az egyházon belül is, a botrány okozóját, Balog Zoltánt azonban a legkevésbé sem. Érdemes összehasonlítani megszólalásait. 2024. június 11-én a 777 keresztény blogon még elismerte, hogy "politikai hibát" követett el, ahhoz azonban ragaszkodott, hogy bűnt nem. A Parókiának 2024 végén adott interjújában saját felelősségét már nem is említi, az egész ügyet az ellenzék "tudatos politikai akció"-jának nevezi, amelynek áldozatául esett Novák Katalin köztársasági elnök, ez pedig szerinte "komoly kár a nemzet számára".
Amikor megkérdezték arról, nem változtatta-e meg véleményét az egyház és az állam viszonyáról, azt válaszolta, hogy nem, sőt. "A szétválasztás radikális igénye tudathasadás" – jelentette ki magabiztosan –, különösen mivel "az egyházunk döntő többsége abban az értékvilágban mozog, amit a jelenlegi kormány a magáénak tart". Balog tehát nem tanult semmit a maga és a mások kárán, és gőgösen nyilatkozgat – minden felhatalmazás nélkül – egész egyháza és minden magyar református nevében. Ebben a személye elleni tüntetések sem zavarják, a Dunamelléki Egyházkerületben dolgozó tiltakozókat pedig munkáltatói hatalmával (vissza)élve egyszerűen elbocsátja munkahelyükről.
Közben az állami adományozás a legkevésbé sem apadt el a MRE irányába, a legbőségesebb pénzeső pedig éppen a Balog püspök vezette Dunamelléki Egyházkerületre hullott. Elkészült a Károli Gáspár Református Egyetem új kampuszának terve – 90 milliárd közpénzből tervezik a megépítését. Ehhez képest apróságnak tűnik a pár százmillióba kerülő luxusóvoda, amelyet az ajándékba kapott 600 milliós svábhegyi telken építtetett az egyház. (Ennek a gyülekezetnek a tagja a kormányfő is, vagy ahogy néha a felekezeti sajtó említi: "áldott Orbán testvérünk".) Jó pár milliárd forinttal gazdagodott nemrégiben az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány is – vezetője Balog Zoltán. A Rendőrtiszti Főiskola Farkasvölgyi komplexuma is az Egyházkerület tulajdonába került.
Az egyházi vezetés – élén a főpásztornak megválasztott kitűnő dunántúli püspökkel, Steinbach Józseffel – közben menti a menthetőt. Bejelentették, hogy 2025 "az ifjúság szolgálatának éve" lesz az egyházban. Hozzájárultak a megújulási konferencia megrendezéséhez is, és figyelemre méltó önuralommal távol maradtak tőle.
A konferencián sok kemény és jogos bírálat hangzott el. Kodácsy Tamás felvetette, hogy Balog azért kért kegyelmet, mert ártatlannak gondolta a pedofil ügybe keveredett Kónyát. Márpedig kegyelmet – jogi és teológiai értelemben egyaránt – csak bűnösön lehet gyakorolni. "Ha ennyire eltorzult a kegyelemtanunk, lehet-e még reformátusnak tekinteni ezt az egyházat?" – tette fel a kérdést. Pecsuk Ottó az egyház "kínosnak tekinthető meggazdagodásáról" beszélt, ami "vádirattá válhat". Számomra a legfőbb üzenetet Visky András író fogalmazta meg: "Az egyház a politika fogságába esett, az ölelő karokat pedig nem fojtogatásnak, hanem intézményi reneszánsznak tekinti."
Egy furcsa véletlen következtében a konferenciával egy időben zajlott a Központi Zálogház műemlék épületének aukciója. Ezt 2017-ben ajándékozta a kormány a Magyarországi Református Egyháznak. Előzőleg a spanyol Catalonia Hungary Kft. tulajdonában volt, tőlük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vásárolta meg 3,5 milliárdért. Az ajándékozó kormányhatározat kimondta, hogy itt kapjon otthont a Károli Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara és rektori hivatala. Erre a célra az állam 2020 januárjában még további 2,5 milliárdot utalt át a fenntartónak.
Közben elkészültek a Károli Markusovszky térre tervezett kampuszának alapdokumentumai, ahol az ÁJK is helyet kap majd, így a terv okafogyottá vált. A Zálogház műemlék épületére az egyháznak, illetve egyetemének már nem volt szüksége. Az elmúlt pár évben sem használták, csak filmforgatási célokra adták néha bérbe az elegáns neogótikus épületet. Az eredeti ajándékozási szerződésben szerepelt az a kitétel, hogy az épületet 2033-ig csak oktatási célra lehet felhasználni, ezt 2023-ban feloldották. Az egyház tehát aukcióra bocsátotta az épületet, a kikiáltási ár 6,5 milliárd forint volt. Az aukció most sikertelenül zárult, de nemsokára valószínűleg lesz új gazdája a háznak, különösen mivel állítólag a kormányfőhöz közel álló cég vezetője fontolgatja megvásárlásának tervét.
Ami pedig az egyház sorsát illeti, csak a régi mondást tudom idézni a folyamatos megújítás szükségességéről: Ecclesia est semper reformanda.
A szerző nyelvész.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.