Soha ennyi fegyveres konfliktus nem volt, mint manapság. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy ehhez a klímaválság is hozzájárul.
Ha viszont a hőmérséklet globális szinten tovább emelkedik, a szó szoros értelmében túl meleg lesz ahhoz, hogy béke lehessen. Ha az éghajlati és természeti válságok lerombolják mindazt, amiből élünk, a vízkészletek szűkössé válnak, az élelmiszerárak pedig az egekbe szöknek. Ha nem változtatunk, világszerte az emberiség egyharmada olyan területen fog élni, amely túl meleg vagy túl száraz ahhoz, hogy ott túléljenek.
A biztonság több, mint a háború hiánya. Nyaranta a vízkészletek szűkössége miatt a gazdák és a közösségek között már most is harcok dúlnak a víz elosztásáért. Ahol vihar, áradás és tűzvész pusztítja el az emberek házát és megélhetését, ott az emberek más vidékeken, városokban és országokban keresnek majd menedéket. Ez pedig a forrásokért dúló harcokhoz és szenvedéshez vezet. Mint Szomáliában, ahol a hőhullámok évszázados aszályt okoztak. Ehhez jött még az orosz támadó háború következtében fellépő globális gabonaár-emelkedés. Mindezek végzetes elegye váltotta ki az erőforrások megszerzéséért kirobbanó konfliktust, amelyet az al-Shabab terrorszervezet zsoldosok toborzására használt ki. Terrorizmus, amely az éhezés és a kétségbeesés talaján tovább szítja a konfliktust.
Röviden tehát: aki a biztonságról beszél, vessen számot az éghajlattal - méghozzá itt, Európában is.
Az összefüggések jobb megértése érdekében Németország felkérte vezető klímakutatóit, katonai stratégáit és a titkosszolgálatot, hogy együtt, egy nemzeti szintű, interdiszciplináris éghajlatkockázati értékelésben (nationale interdisziplinäre Klima-Risikoeinschätzung, röviden NiKE) vizsgálják meg az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat - globálisan, Németország és Európa tekintetében is.
A tanulmány rámutat: a fokozódóan szélsőséges időjárás okozta katasztrófák veszélyt jelentenek az emberek egészségére, az infrastruktúrára, az ellátási láncokra és a gazdaságra, mind az EU-ban, mind pedig Németországban. A források szűkössége és az ársokkok világszerte tovább súlyosbítják a humanitárius válságokat, a migrációt és a konfliktusokat. Magas alkalmazkodási és helyreállítási költséggel járnak, ami negatívan hat a már egyébként is csekély gazdasági növekedésre, és gyengíti a befektetési lehetőségeket. Ezen tényezők közvetetten az EU-n belül is kiélezhetik az egyenlőtlenséget és a konfliktusokat. Ami pedig támadási felületet kínál a szélsőségesek és a populisták számára.
Az elemzés drámai tényei mindannyiunk és minden európai kormányzat számára felteszik a kérdést: hogyan védjük meg az országunkat és a polgárainkat?
Számomra a válasz egyértelmű.
Drasztikusan csökkentenünk kell a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével keletkező és az erdők kitermelésével szabadjára engedett üvegházhatású gázok kibocsátását. Az elkövetkező 5 évben az IPCC szerint a mai szint felére kell csökkentenünk a kibocsátást. Végeredményben minden tizedfokkal, amellyel kevésbé melegszik a bolygó, biztonságosabb az életünk.
Mi pedig EU-ként még a versenyképességünket és gazdasági állóképességünket is erősíthetjük a folyamat során. Mellette pedig gondoskodunk az energiabiztonságról és -függetlenségről. Vagyis kiépítjük a megújuló energiákat és csökkentjük a fosszilis energiahordozók behozatalát.
Egyedül azonban nem tudunk gátat vetni az éghajlati kockázatoknak. Különösen a G20 országainak kell csökkenteniük a CO2-kibocsátást. A gyors megvalósításhoz pedig elsősorban együttműködésre és olyan erős partnerségekre van szükség, amelyek minden oldal számára hasznot hajtanak. Ennek során azonban a legsérülékenyebb országokról sem szabad megfeledkeznünk. Németország mindeddig mintegy 40 ilyen éghajlati, energia- és fejlesztési partnerséget épített ki. Ezek a partnerségek biztonsági mérlegünket tekintve is kifizetődők. A nemzetközi klímapolitika biztonság- és stabilitáspolitika.
A NiKE nem hagy kétséget afelől, hogy minél tovább halogatjuk a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseinek megvalósítására tett valódi lépéseket, annál bizonytalanabb és volatilisebb környezetben kell élnünk. A tiszta, reziliens és igazságos gazdaság és életmód a biztonsági érdekeinket is szolgálja - és vele világszerte a békét.
A szerző Németország nemzetközi éghajlatpolitikai megbízottja, a Greenpeace volt vezetője.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
