Januárban 11,3 százalékkal került többe a bankolás és a biztosítási szolgáltatások igényvétele mint egy évvel korábban és hamarosan újabb drágulás várható. Az év eleji növekedés egyrészt azért ennyire magas, mert tavaly, év közben a bankok 10-15 százalékkal emeltek, mivel a törvények lehetővé teszik számukra, hogy a díjaikat az előző évi inflációval növeljék (2023-ban a Központi Statisztikai Hivatal 17,6 százalékos inflációt mért). Másrészt a drágulásban már benne lehetnek azok az adóemelések, tranzakciós díjak, amelyeket a bankok ettől az évtől hárítottak át az ügyfeleikre. Újabb emelések márciustól várhatók, akkortól ugyanis a bankok ismét korrigálják a számlavezetési és egyéb díjaikat az előző évi inflációval. (A KSH szerint tavaly a fogyasztói árak 3,7 százalékkal emelkedtek.) Hárman már be is jelentették, hogy élnek a jogukkal: az UniCredit március elsejétől, a CIB Bank, a K&H Bank április elsejétől emeli díjait, s a következő napokban várhatóan több bank is hasonló lépéseket jelent be.
A díjemelések és az adóemelések hatására egy rosszul megválasztott számlacsomag havi több ezer, így éves szinten több tízezer forintos felesleges kiadást jelenthet a számlatulajdonosoknak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bankszámla választó programja szerint egy a digitális bankolást választó, mediánjövedelemmel rendelkező ( havi nettó 384 ezer forint), középkorú fogyasztó banktól függően akár havi 180 forintért találhat bankszámlacsomagot, ám ugyanennek az ügyfélnek, ugyanezen pénzügyi szokásokkal kínálnak szolgáltatást havi 7348 forintért is, ami éves szinten már 88 ezer forintos kiadás. Vagyis szélsőséges helyzetben akár 50-70 ezer forint is megtakarítható egy jól kiválasztott számlacsomaggal. Egyébként szinte minden bank kínál díjmentes vagy havi néhány száz forintos számlavezetési díjért csomagokat, ehhez azonban jövedelemfeltételeket kötnek.
A számlavezetési díj csökkenthető a felesleges szolgáltatások lemondásával.
Például régi számlacsomagot használók a mai napig kapják az sms-üzenetek a számlán végbement tranzakciókról, holott ez egy nagyon drága szolgáltatás, ami havonta több ezer forinttal is drágíthatja a bankolást. Akinek az okostelefonján van banki alkalmazás, annak jó esetben nincs szüksége SMS-re is, ha ugyanis a banki applikációk többsége internet kapcsolatot talál, akkor a számlaváltozásokról automatikus és nem utolsósorban ingyenes üzenetet küld. (Még nem minden bank tudta kifejleszteni a banki applikáción belül ezt a szolgáltatást.)
Csökkenthető a bankszámlaköltség, ha nem csak betéti kártyát, hanem hitelkártyát is igénylünk a banktól. A hitelkártyás vásárlások után, ugyanis 1-3 százalékos visszatérítés jár, így tudatos hitelkártya-használattal le lehet nullázni a teljes banki kiadásunkat, sőt akár pozitív is lehet az egyenlegünk a bankunkkal szemben. Sokan ódzkodnak a hitelkártya használattól az ő számukra jó hír, hogy már van olyan bank amely ezt a készpénz-visszatérítési rendszert a betéti kártyákra is kiterjesztette.
Az állam által kivetett tranzakciós adót is megúszhatjuk alkalmanként. Közismert, hogy minden magánszemély egy számlacsomag után igénybe vehet havi két ingyenes készpénzfelvételt, összesen 150 ezer forintig. Ez teljesen díjmenetes. Szintén nem terheli tranzakciós illeték az azonnali fizetési megoldásokat, amit tavaly szeptemberben indított el a MNB Qvik néven. Jelenleg a Qvik szolgáltatások gyerekcipőben a járnak, a bankok többsége még csak fejleszt(ge)ti a megoldásokat, de a Qviket hamarosan boltokban, hazai internetes platformokon vagy akár szolgáltatási díjak fizetésére, például közüzemi számlák kiegyenlítésre lehet majd használni. A Qvik-műveletekre sem a bank, sem az állam nem vethet ki díjat vagy adót – vagyis a szolgáltatás (egyelőre) díjmenetes. Ha ezen fizetési megoldások ténylegesen elindulnak a következő hónapokban használatával csökkenhetnek a bankolási költségek.
Áthárított adóterhek
A bankolás költségeinek csak egy részét teszik ki a bankoknak fizetett díjak, ezen felül minden pénzügyi tranzakcióra az állam is adót vet ki. A tranzakciós díjat formailag ugyan a bankok fizetik, de azt mindig tovább terhelik az ügyfelekre. A kormány tavaly augusztusban emelte meg a költségvetési kiigazítások részeként a tranzakciós illetéknek nevezett adót, de azzal a megszorítással, hogy az emelést csak januártól terhelhetik a lakossági ügyfeleikre a bankok. Ez a múlt hónapban maradéktalanul megtörtént, így a januárban mért 11,3 százalékos banki és biztosítási díjinflációban ez is szerepet játszhatott, erre utal, hogy decemberben „még csak” 9,3 százalék volt ezen szolgáltatások drágulása. Tavaly a kormány 0,3 százalékról 0,45 százalékra (vagyis 50 százalékkal) emelte az átutalások adóját, igaz az illetékmentesség határát felemelte 50 ezer forintra, vagyis az illetéket csak az ennél magasabb átutalások után kell megfizetni, így azok számára, akik csak ez alatti összeget utalnak az adóemelés költségcsökkenést hozott. A készpénzfelvételt terhelő adó szintén 50 százalékkal, 0,6 százalékról, 0,9 százalékra emelkedett, amelyek januártól terhelik a lakosságot. (Emellett a kormány új illetéket vetett ki a devizaváltásra, októbertől 0,45 százalékos illeték terheli a váltásokat, ennek költségei is a számlabirtokost terheli, ha deviza és forintszámlai között átváltást végez.
