gondolkodás;mesterséges intelligencia;

Mesterséges intelligencia, avagy a gondolkodás halála

A digitális fejlődés megkönnyíti a napjainkat, egyszerűbbé vált az ügyintézés, és nagyon sok mindent tudunk már online, a fotel kényelméből intézni. Különféle programok, MI-alapú chatbotok és sok-sok lehetőség az orrunk előtt arra vár, hogy kiaknázzuk, hogy komfortosabbá tegye az életünket, és leegyszerűsítse a mindennapok gabalyodását. Ámde lassan ott tartunk, hogy tőlük kérdezzük az élet értelmét, a szépség lényegét és a világ alakulását… Korántsem gondoltuk volna, hogy Douglas Adams híres regényéből (Galaxis útikalauz stopposoknak) az ikonikus kérdés: „Mi az élet értelme?”, amelyre a 42-es szám érkezik válaszként, lassan aktuálissá válik – elmélkedik pszichológus-újságíró szerzőnk, Kőrösi Blanka.

Tudunk online vásárolni, bankolni és az élet nagy kérdéseire is választ kaphatunk, sőt akár el is cseveghetünk a számítógépen vagy az okostelefonon keresztül az erre kifejlesztett mesterséges intelligenciával. A fejlesztőcégek egymással versengve dobják piacra a mind és mind többet tudó mesterséges chatbotjaikat, melyekbe dollármilliókat ölnek a nagyobb haszon reményében. Rengeteg vállalkozás és cég előszeretettel használja, hogy több ügyfelet szerezzen vagy jobban kielégítse a folytonos információra és törődésre éhező vendégkörét. Ezt akár nevezhetjük természetes folyamatnak is, hiszen a gépiesítés már elkezdődött több mint száz éve, és azóta rohamosan halad előre a technika. Az, hogy kiben  milyen érzéseket kelt, nem tisztünk eldönteni, de az nyilvánvaló, hogy az emberi interakciók egyre inkább szűkösebb keretek között mozognak és a több óráig tartó parázs viták egy-egy érdekes témáról már belecsitulnak a keresőprogramok zümmögésébe.

Az interneten rengeteg információ elérhető. Van, ami tanulásunkat, okulásunkat szolgálja, de gyakran a fals információk áradása szab inkább gátat a szabad gondolkodás szárnyalásának. Ha kérdésünk van egy-egy termékről, már egy üres géphang válaszol. Nem lenne ezzel semmi baj, ha alternatívaként gondolnánk erre a megoldásokra, afféle kiegészítésként, hogy el tudjunk boldogulni ebben az ingergazdag világban. Sokszor azonban észrevehető, hogy sokan már jobban hisznek ezen programok válaszaiban mint embertársaink véleményében és tudományában.

Bizalmatlanok lettünk egymással. Bizalmatlanok lettünk a tudománnyal, és sajnos sokszor kerül már hátrányba a régen oly sokat emlegetett józan paraszti ész.

Az emberiség a társadalmak megszületése óta folyamatosan keres és hinni akar egy felsőbb hatalomban, aki választ ad a nagy kérdésekre.  Különböző istenségeket kreálnak, vélnek és alkotnak meg évezredek óta és imádkoznak a Teremtőhöz. Vallások tucatjaiban keressük folyamatosan az örök kérdést, hogy mi végre vagyunk a világon?! Minden kornak megvolt a maga istensége, vallása, mitológiája és külön a tudósai, gondolkodói, filozófusai. Most ez összekeveredni látszik, mert a chatbot egyszerre gondolkodik és ad felsőbb hatalmi érzést, valami megfoghatatlant, mely ott lapul mindenki zsebében és ellentétben a vallás képviselőivel, az Istennel, ő válaszol. Válaszol folyamatosan és fáradhatatlanul.