Az érdekvédők szerint a NEAK főosztálya akadályozza, hogy a támogatott gyógyászati segédeszközellátást biztosító cégek a költségeik növekedését érvényesíthessék az egyébként is nyomott áraikban. Mint írták: hiába nyújtanak be részletes számításokkal és indoklással áremelési kérelmeket, azok többségét „mondvacsinált, szakmaiatlan indokokkal” elutasítják, vagy „hasraütésszerű” árcsökkentésre kérik a gyógyászati segédeszköz forgalmazókat. Az OSZ közleménye szerint a NEAK ártámogatási főosztálya sok esetben mellőzi a hivatalos, írásbeli tájékoztatást, tagvállalataik képviselőinek szóban adnak információt, majd később azokat figyelmen kívül hagyva, azokkal ellentétes döntést hoznak.
A közleményük szerint akkor sem jobb a helyzet, ha korszerű nagy értékű eszközök befogadását kérik az egészségbiztosítótól. A finanszírozó ugyanis a jogszabályban előírt 90 nap helyett akár évekig is elhúzza a folyamatot, nem születnek meg a befogadási, vagy az elutasító hivatalos végzések, illetve gyakran kapnak az érintettek ultimátumszerű árcsökkentési javaslatot. Lapunknak Rásky László, az OSZ főtitkára példaként említette, hogy egy-egy termék befogadásának feltételül szabná a NEAK, hogy éppúgy, mint a gyógyszereknél a cégek fizessenek vissza 15 százalékot a kasszába. A főtitkár szerint ez önmagában nonszensz. „Szövetségünk szerint ezek az eljárások, illetve módszerek, amelyek alkalmazásáért a főosztályvezetőjét egyszemélyi felelősség terheli, aláássák a NEAK-ba és az állami egészségügyi ellátásba vetetett bizalmat. Álláspontunk szerint ezért a főosztályvezető azonnali lemondása elkerülhetetlen” – írták. Rásky László szerint a befogadási kérelmek rendszerszerű elutasításával a NEAK betegek tízezrei elől zárja el a hatékony, modern, sok esetben kényelmesebben használható eszközöket.
Drágább lehet a kötszer és a pelenka, a Pintér-féle belügy azt állítja, minden a betegek érdekeit szolgáljaLapunknak a főtitkár elmondta: a tőlünk nyugatabbra élők, ha fizették a biztosításukat, akkor pontosan tudják, hogy a befizetett díjért, milyen szolgáltatásokra jogosultak. Magyarországon viszont átláthatatlan a támogatási és a befogadási rendszer. A közgyógyellátott beteg pedig eleve a legolcsóbb és vélelmezhetően nem a legjobb minőségű eszközt kapja. A jobb eszközt legfeljebb teljes áron vásárolhatja meg, de ha ezt teszi elvész a közgyógyellátási kerete. A másik probléma, hogy az átlagos betegek a szakrendelések várólistái miatt nagyon sokszor képtelennek eljutni az eszközt felíró a szakorvoshoz. Az érdekvédő szakember megjegyezte: másfél éve tart az ortopédcipő visszaélésekkel kapcsolatos „szappanopera”, és most éppen ott tartunk, hogy az orvosok már annak sem írják fel a gyógycipőt, akinek nyomasztóan szüksége lenne rá.
Lapunk az OSZ „panaszaival” megkereste az egészségbiztosítót. Egyebek mellett arról érdeklődtünk, az elmúlt évben hány áremelési kérelmet adtak be a cégek a NEAK-hoz. Azokból mennyit fogadott el a finanszírozó, mely termékcsoportokban emelhettek árat a gyógyászati segédeszközgyártók? Ha volt elutasítás, akkor annak mi volt az indoka? Került-e új modern segédeszköz a támogatotti listára? Ha igen, mik voltak ezek? Illetve összesen hány befogadási kérelem érkezett? A NEAK válasza szerint a múlt évben 50 áremelést kérő beadvány érkezett, 17 eszköz esetében jóváhagyták a kérést, további 23-nál az eljárás még folyamatban van. (Arról nem írtak, hogy mely eszközöknél, és milyen mértékű drágulás történt.) Közölték azt is, hogy 6 áremelést elutasítottak. Hozzátették: „ezen eszközök esetében a betegek ellátása a támogatásba befogadott egyéb eszközökkel a korábbi ellátással azonos színvonalon, költséghatékonyabb módon biztosítható.” További 4 kérelmet a forgalmazó vont vissza, illetve formai hiba miatt utasították azt el. Mint írták: 2024-től újabb 110 gyógyászati segédeszközhöz, köztük modern kötszerekhez, hallókészülékekhez, folyamatos glükózmonitorozó rendszerekhez, távadóval egybeépített szenzorokhoz juthatnak a betegek támogatással.
