ügyészség;vádemelés;Bosznia-Hercegovina;Milorad Dodik;

Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét a Karmelita kolostorban 2025. február 17-én.

Öt évre küldené rács mögé Orbán Viktor barátját a boszniai ügyészség

Ez a maximálisan kiszabható büntetés a Milorad Dodik ellen felhozott vádpontok szerint.

A boszniai ügyészség a maximálisan kiszabható, öt évig terjedő börtönbüntetést kérte szerdán Milorad Dodikra, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke elleni bírósági eljárás során.

A szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntető törvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A tárgyalást többször elhalasztották.

A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolják,

hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt. 

A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, a döntés hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak. Milorad Dodik azt állította, hogy a vádhatóság politikai nyomásra állította össze az ellene felhozott vádakat.

Nedim Cosic ügyész azt kérte szerdán, hogy Milorad Dodikot öt év börtönbüntetésre ítéljék, valamint tiltsák el tíz évre a közhivatal tevékenységtől. Az ügyész ugyanezt a büntetést kérte az ügy másik vádlottjára, Milos Lukicra, a boszniai szerb hivatalos közlöny igazgatójára, aki a nemzetközi főképviselő döntését figyelmen kívül hagyva megjelentette a közlönyben a Dodik által szignált törvényeket. Szerdán várhatóan a védelem is elmondja a zárszót,

ezt követően pedig három napon belül ítéletet hirdetnek.

Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll, a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre, a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke három évtizede azt hirdeti, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, Bosznia-Hercegovina pedig szerinte államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést, illetve saját választási törvényt fogadott el, ami súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.

Az ukránok állítólag a béketárgyalásokat akarják meghiúsítani. Ennek a szépséghibája csak az, hogy egyelőre senki nem hívja tárgyalni őket.