- Orbán Viktor kitüntetője, a boszniai szerb elnök és a parlament is tagadja a srebrenicai népirtást

Egyhangúlag fogadta el a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje azt a jelentést, amely szerint a Srebrenicában 1995-ben történtekre nem használható a népirtás kifejezés, és ott nem több mint nyolcezer, hanem 1500-2000, legfeljebb 3000 embert gyilkoltak meg. Erről a legolvasottabb boszniai hírportál, a Klix.ba számolt be. Az MTI ugyanakkor elékeztetett arra, hogy a kelet-boszniai Srebrenica az ENSZ védelme alatt állt, amikor a boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan meggyilkoltak. 

A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni. A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük 7600-at máig keresnek. Legtöbbjüknek Srebrenica környékén veszett nyoma. Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a "Balkán mészárosának" nevezett Ratko Mladic boszniai szerb hadseregparancsnokot. Mindkettőjüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.

A Nemzetközi Törvényszék és a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven vádlottat ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre. Négyen életfogytig tartó szabadságvesztést kaptak népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek. A téma azért került újra napirendre, mert az ENSZ egyes tagországai határozatot szeretnének megszavazni, amellyel július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánítanák, ezzel pedig Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság vezetése nem ért egyet, sőt csütörtök este Banja Lukában az ENSZ- határozat elleni nagygyűlést tartottak a boszniai Szerb Köztársaság hív téged címmel.

– A bosnyák muszlim elit komoly öngólt rúgott az ENSZ-határozat beterjesztésével, a népirtás ugyanis nem történt meg. Ha megtörtént volna, akkor nem kellene állandóan felhozni ezt a témát. A bírósági ítéletek egyénekre vonatkoznak, nem egy népre – magyarázta Milorad Dodik boszniai szerb elnök, aki csaknem két hete tüntette ki Orbán Viktort Banja Lukában. Akkor a magyar miniszterelnök a boszniai szerbeket támogatásáról biztosította, és arról beszélt, hogy „az Európai Unióban hiányzik az a felismerés, hogy Európának szüksége van a szerbekre, a szerbek nélkül nincs európai biztonság, nincs stabilitás, nincs egészséges Európai Unió”.