Bár a Paks 2-es beruházási munkagödör egy, a jelenlegi atomerőműhöz közelebbi falának kiszögellése részlegesen lehullott-beomlott, az nem veszélyezteti a szomszédos, működő nukleáris blokkokat – válaszolta lapunknak egy hetes átfutási idővel az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). A Paksi Atomerőmű 4. blokkjának süllyedése és ezzel összefüggő dőlése évtizedek óta ismert és figyelt jelenség. A több mint száz helyi mérési adat szerint az építmény süllyedésének irányát és mértékét az új blokk munkálatai nem változtatták meg - rögzítették.
Mint ismert, január elején először Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szivárogtatta ki, hogy a Paks 2-es beruházás kivitelezői karácsony előtt egy pót-földsánccal megtámasztották a munkagödör Paks 1 felőli, lépcsőzetes oldalának felső falrészét. Az okokat firtató megkeresésekre az OAH és az illetékes, állami Paks II. Zrt. által adott első, amennyire körülményes, oly kevéssé tárgyszerű tájékoztatásai után utóbbi a Világgazdaságnak annyit elárult, hogy a falszakasz, még ha alig egy millimétert is, de megdőlt. Aztán egy, az OAH-honlap eldugott szegletében február 6-a este megjelenő határozatszámból kiderült, hogy január 15-én a megtámasztott falszakasz alatti kiszögellésen repedések jelentek meg, majd január 30-án innen talajrész leomlott. Bár a méretekről pontos és közérthető adatokat ezúttal sem kaptunk, a leomlott tömb magassága az OAH válasza alapján hét, szélessége pedig a Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója, Rákóczi Péter korábbi közlése alapján három-négy méterre becsülhető. Az érintettek zárkózottságát jól jellemzi, hogy a Paks II. Zrt. illetékesei hét nappal az omlás után - néhány órával az erről beszámoló OAH-határozat szemérmes közzététele előtt - elmulasztották erről tájékoztatni a még a földsánc-ügyben a helyszínen tartózkodó ellenzéki csoportot.
Sőt, nyolc nappal a repedések megjelenése után, január 23-án az OAH azzal nyugtatta lapunkat, hogy semmilyen, beavatkozást igénylő változást nem tapasztaltak.
Az állami cég közel két héttel az eseményt követően Facebookon-oldalán mégis közzétett egy éles fotót a sérült falszakaszról. Ez alapján a levált sarok földet érve kettétörhetett, amit a vizsgálatok miatt érintetlenül körbekerítettek. Bár a nyilvánosság előtt a hatóság és a cég mindig egyetért, a mostani esemény leírásában mégis érdemi különbség mutatkozik. Míg az OAH visszatérően beomlást – lapunknak írt levelükben ezen kívül lehullást – említ, addig a Paks II. Zrt. és Aszódi Attila egyetemi tanár (korábbi illetékes kormánybiztos és államtitkár) ragaszkodik az enyhébb „leválás” kifejezéshez. De abban már ismét egyetértenek, hogy az eset sem Paks 1-et – így kiváltképp a szomszédos, 4-es blokkot -, sem a gödör tényleges, 32 méter mély, vízzáró, megdőlésre-leomlásra képtelen résfalakból álló – oldalát, sem az érintett szakaszhoz nem kapcsolódó munkálatokat nem érinti.
Eltitkolt falomlás PaksonAz OAH már az eset napján felszólította a Paks II. Zrt.-t minden kapcsolódó munkálat leállítására, a helyszínen dolgozók életét veszélyeztető helyzet megszüntetésére és az - amúgy cementtel megerősített - szakasz állékonyságának megteremtésére - idéznek lapunknak küldött válaszukban korábbi határozatukból. Határidőt nem szabtak, de amíg az OAH meg nem győződik az új talajszilárdítási eljárás biztonságáról, a leállított munkák nem folytathatók. Levelük jó részében arról biztosítanak, hogy az eseményeket folyamatosan és alaposan ellenőrzik. Arra az eldöntendő kérdésre, hogy a vizsgálatok lezárultáig végrehajtható-e a beruházási kivitelezés kezdetének számító, úgynevezett első betonöntés, válasz gyanánt ennek előfeltételeit ismertették, ami inkább igenként hat. Bár ezúttal nem pontosan azonosítható, mely válaszukat mely kérdésünkre adták, az, hogy a kapcsolódó hibákról nem kaphatunk tájékoztatást, vélhetőleg arra vonatkozik, hogy a beomlott falszakasz környékén azóta történt-e bármilyen rendellenesség. Igaz, Rákóczi Péter lapunknak korábban ugyanerre azt felelte, hogy „az első betonöntésre a vizsgálatok lezárását követően kerül sor”.
A Paks II. atomerőmű építési területén az 5-ös blokk munkagödrében végzett munkálatok során a megerősített talaj egy rövid szakaszon levált - foglalta össze álláspontját megkeresésünkre a fővállalkozói feladatokat ellátó, orosz állami Roszatom. Ez a munkagödör kerületének mindössze fél százaléka. A leválás a biztonsági zónán belül történt, így azt folyamatosan megfigyelik. A munkálatokat az OAH döntésének megfelelően leállították. A kialakult helyzet nem hat a munkagödör műszaki jellemzőire, melynek szilárdsági tartaléka a tervezett érték háromszorosa. Az összes ellenőrzőrendszer rendeltetésszerű. A pótellenőrzések és biztonsági intézkedések meghozatala után a munkálatok folytatódnak. A dolgozók, az építmények és a környezet állapotát mindig elsődleges szempontként kezelik. Az építési területen végzett összes cselekmény szigorúan megfelel a tervekben foglaltaknak és a megrendelő Paks II. Zrt., valamint az OAH felügyeletével zajlik - szögezte le lapunknak az orosz fővállalkozó.
A kormánypártokat nem érdekelte a meghallgatás
Az eset miatt két hete az országgyűlés fenntartható fejlődési bizottsága meghallgatta Kádár Andrea Beatrix OAH-elnököt és Jákli Gergelyt, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatóját is. Az állami cég Facebook-oldalán közzétett videó szerint Jákli Gergely újabb fogalmakkal élve úgy fogalmazott, hogy a két sarok „gyakorlatilag leszakadt vagy lecsúszott”. Ám alapvetően a cégvezér is főképp intézkedéseik gyorsaságát és pontosságát ecsetelte, kiemelve, hogy a többi munkálat folytatódhat.
Az ülésen a jegyzőkönyv alapján a bizottságot csak az LMP-ből nemrég kilépő Keresztes László Lóránt elnök és a párbeszédes Szabó Rebeka alelnök képviselte. Mellettük saját Facebook-tudósítása szerint megjelent az építkezést 6-án meglátogató, szintén ex-LMP-s Csárdi Antal is, aki ugyanakkor szintén nem érezte a válaszokat valódiaknak. A kormánypártok soraiból viszont senki se tette tiszteletét. Öt nappal az ülés után az eseményt az OAH Facebook-oldalán egymondatos bejegyzéssel nyugtázta. Innen az is kiderül, hogy szerdán székházukban az elnök Tordai Bencének adott helyzetleírást. Bár a korábbi párbeszédes ellenzéki politikus Facebook-beszámolója a tárgyalást "alaposnak" nevezi, annak részletei helyett csak atomerőmű-ellenes álláspontját nyomatékosítja. A Teol tudósítása szerint a múlt héten Rákóczi Péter a paksi testületi ülésen is helyzetjelentést adott. Ennek kapcsán a megyei hírportál Heringes Anita polgármestert idézi: a korábban az MSZP parlamenti padsoraiban ülő, a választásokat viszont már az általa alapított Paksi Deák Ferenc Egyesület színeiben megnyerő városvezető arra kért mindenkit, hogy akkor szólaljon meg a témában, ha mélyen ért hozzá, mert a megalapozatlan kijelentések csak kárt okoznak.
Előlünk mégis csak takargatják az eset helyszínét
Jákli Gergely és Rákóczi Péter február 11-én és 14-én egy jobbikos és két, a Mi Hazánkat képviselő politikusnak is bemutatták az építkezést. Facebookos tudósításuk szerint a kommunikációs igazgató a leválással kapcsolatos vizsgálatok gyors lezárását ígérte. Bár Jákli Gergely a bizottsági ülésen úgy fogalmazott, nincs olyan pont a beruházás környékén, amit a nyilvánosság elől takargatniuk kellene, a levált falszakasz megtekintési lehetőségei iránti tudakozódásunkra a kommunikációs vezető eddig nem válaszolt.
