- Eltitkolt baleset Pakson

Bár a Paks II. Zrt. képviselőinek akkor már hat napja tudniuk kellett, hogy a tervezett atomerőmű munkagödrének egy falszakasza leomlott, erről nem kapott tájékoztatást – közölte lapunkkal Csárdi Antal független parlamenti képviselő, akinek múlt hét csütörtökön az állami cég munkatársai a helyszínen tartottak bemutatót a beruházás jelen állásáról. A látogatásra azért került sor, mert a szintén független Hadházy Ákos a helyszínen dolgozóktól és egy lesifotó alapján osztotta meg  értesülését a nyilvánossággal, hogy a munkagödör Paks 1 felőli, lépcsőzetes kialakítású oldalfalának felső szakaszát látványos földsánccal megtámasztották.

A letagadhatatlan pótlás valós okára napokig sem az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), sem a Paks II. Zrt. nem adott érdemi magyarázatot, majd a Világgazdaságnak az állami cég elárulta, hogy a falrész „elmozdult”. Bár ennek körülbelül egy milliméteres szintje nem érte el a jelentéskötelezettséget, az OAH helyszíni ellenőrzést is tartott. Csárdi Antal elmondása szerint ugyanakkor neki és Hadházy Ákos kabinetfőnökének, Szilágyi Bernadette-nek, egy hosszas elméleti tájékoztatás után, a munkagödör gondmentesnek tűnő, ellenoldali, vagyis északi falrészét mutatták be. A Paks 1-es blokkok felőli, a megtámasztás miatt eleve érdekfeszítőbb déli oldalt ugyanakkor nem járták be. Erre vonatkozólag csak a megtámasztás jelentőségét kicsinyítő, az OAH által is hangoztatott álláspontot hallgathatták meg újra.

Még ugyanaznap, tehát röviddel azután, hogy a Paks II. elöljárói búcsút intettek az ellenzéki delegációnak, az OAH weboldalának kissé eldugott, hirdetmények-sorában, feltűnt egy „P2-HA00759 számú határozat” című link. Aki ezt kiszúrta – a lapok közül elsőként a Portfolio -, a hivatalos iratból azt szűrhette le, hogy a déli falon már január 15-én repedések jelentek meg, amelyek mentén 30-án a fal egy része beomlott. Az egy héttel később közzétett határozat szerint a hatóság már másnap minden kapcsolódó munkálat folytatását megtiltotta, felszólította a Paks II. Zrt.-t a közvetlen életveszély elhárítására, a beomlás okainak feltárására, a fal megszilárdítására és annak biztosítására, hogy ilyen többé nem fordulhat elő. (Az OAH január 23-n, tehát nyolc nappal a repedések megjelenése után, lapunknak küldött, a megtámasztással kapcsolatos kérdéseinkre úgy fogalmazott, hogy „eddig semmilyen olyan változás vagy nem-megfelelőség nem történt, amely beavatkozást igényelt volna”.)

– vélekedett lapunknak Csárdi Antal. Ha az oldalfal magától beomlik, hogy bírja el az atomerőművet? – tette fel a kérdést.

Hétfőn Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára, egykori Paks 2-es kormánybiztos és államtitkár a Telexen megjelent írásában, voltaképp cáfolva az OAH beomlásról szóló megfogalmazását, már csak „sarokleválásról” ír. Egy, a hosszú elemzés végén közölt korábbi fotón a szakember nyilakkal jelzi a „sarokleválás” általa ismert helyét. Ennek tanúsága szerint nem a Paks 1 felőli, közvetlen oldalfal, hanem annak egy belső, mondhatni alsó lépcsőfokának egy sarka válhatott le. Mások szerint ugyanakkor aggasztó, hogy pont ama lépcsőfok alatt vált le egy – amúgy cementtel megerősített - földsarok, amire karácsony előtt ráhordták az „elmozdulást” megtámasztó földsáncot.

Bár az események közvetlenül nem fenyegetik a nukleáris biztonságot, a beruházás munkakultúrájáról festenek igen lehangoló képet – vélekedett az ügy kapcsán lapunknak Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse. Noha ilyen gondok bármely mélyépítésnél felmerülhetnek, egy nukleáris beruházásnál erre is jobban oda kellene figyelni – hangsúlyozta. Meglehet, a problémás falszakasz távol áll a leendő blokktól, így minőségi gondjai annak állékonyságát nem veszélyeztetik. Az egyre gyakrabban kibukó foglalkoztatási szabálytalanságok szintén a nukleáris beruházás slendriánságára utalnak. Bár az OAH a többi munkálatot nem tiltotta meg, az eset miatt az építkezés hivatalos kezdetének számító „első betonöntés” még tovább csúszhat – vélekedett Perger András.

A sarok nem a munkagödör déli falán, hanem a déli szakaszon található „félsziget” egy 3-4 méteres szakaszán vált le – hangsúlyozta lapunk megkeresésére Rákóczi Péter, a Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója, rögzítve, hogy minden előírást betartanak. A sarok egy 3-4 méteres szakaszon vált le. Egyes értelmezések kapcsán leszögezte, hogy a vízzárást biztosító, a teljes területet körbeölelő résfal megdőlése fizikai képtelenség. Az első betonöntésre a vizsgálatok után kerül sor – szögezte le Rákóczi Péter.