Miközben Orbán Viktor harcot hirdet a drogkereskedők ellen, csendben javítanák ki a megelőzést évek óta hátráltató hibájukat

Évértékelőjében Orbán Viktor kormányfő aggasztónak nevezte az adatokat a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás növekedéséről. Bejelentette, hogy külön kormánybiztost fog kinevezni, zéró toleranciát vezetnek be, a kábítószer-kereskedőkkel szemben pedig "rendőri hajtóvadászatot" rendelnek el. Miközben a miniszterelnök harcosan lépett fel a drogkereskedők ellen, arról hallgatott: csendben készült egy tervezet, amivel három év után javítanák ki a megelőzést sújtó egyik hibájukat. Most tennék újra lehetővé, hogy civil drogprevenciós szakemberek is bejussanak az iskolákba.

Mint emlékezetes, a 2021-es pedofil-törvényként emlegetett, úgynevezett gyermekvédelmi törvény előírja, hogy azok a szervezetek tarthatnak drogprevenciót, amelyeket nyilvántartásba vettek. Csakhogy a kormány nem jelölte ki, nem hozta létre azt az intézményt, amelynek a nyilvántartás lenne a feladata. Ezt igyekszik pótolni a január 9-én véleményezésre bocsájtott rendeletmódosítás. (A véleményezés január 17-én zárult, a Magyar Közlönyben viszont még nem hirdették ki). A Belügyminisztérium által jegyzett módosítás a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot nevezi ki nyilvántartást vezető szervként.

A tervezetet a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (BKEF) prevenciós munkacsoportja már véleményezte is. Akadtak kifogásaik. Jelezték például, hogy a rendelet „a szervezettel munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban” állókra vonatkozik, ami indokolatlanul sokakat zárna ki a körből. A legtöbb szervezetre ugyanis nem a munkaviszony típusú foglalkoztatás a jellemző, így javasolják, hogy a szövegben jelenjen meg a megbízási jogviszony is. A BKEF azt is kifogásolta, hogy a tervezetből nem derül ki a nyilvántartásba vétel folyamata. Így az sem, hogy milyen szakmai megfontolások mentén zajlik a bírálat, vagy, hogy milyen fellebbezési lehetőség van egy elutasító döntés esetén.

Sárosi Péter, a Drogriporter oldal szerkesztője szerint ez a lépés csak egy nagyobb egész része lehet. – A tervezeten felül is vannak arra utaló jelek, hogy a kormány a háttérben elkezdett foglalkozni a drogkérdéssel. Azt hallottam például, hogy a Belügyminisztériumban új nemzeti drogellenes stratégia elkészítését határozták el. Azt viszont nem tudom, hogy pontosan kik dolgoznak rajta és mit fog tartalmazni, hiszen semmiféle egyeztetés nincs a kormány és a civil szféra közt. A Kábítószerügyi Tanács, tehát a kormány és a civilek közti egyeztető fórum, már a COVID-járvány óta nem ülésezett. Ugyanakkor ha lesz is drogellenes stratégia, nem vagyok optimista a tartalmát illetően. A kormány rendészeti kérdésnek tekinti ezt a területet, így valószínűleg rendészeti eszközökkel próbálják majd orvosolni – mondta Sárosi Péter.

Kérdéseket tettünk fel a Belügyminisztériumnak, például arról, valóban várható-e új drogstratégia, de többszöri megkeresés után sem kaptunk választ.

Az, hogy a kormány a jelek szerint, ha lassan és kifogásolhatóan is, de mozdul végre, annyiban nem meglepő:

Ahogy azt lapunk elsőként megírta, a drogügyben négyévente végzett, legutóbbi országos adatfelvétel megállapította, hogy 2007 óta először nőtt a drogfogyasztás hazánkban. A dizájner drogok egyre nagyobb szeletet hasítanak ki, némileg visszaszorítva a hagyományos kábítószereket. – A dizájnerdrog helyzet sokat romlott. Különösen vidéken, helyi közösségek jelzik, hogy nem csak szegregátumokban, hanem kistelepüléseken is megjelent a kristály használata. Erre már a kormánynak is reagálnia kell – fogalmazott Sárosi Péter.