„Nagy lehet a baj” – Orbán Viktor látja a veszélyt, ezért elkezdett fenyegetőzni

Orbán Viktor láthatóan megfogadta a tanácsot, s az elmúlt időszak beszédeihez képest ezúttal a belpolitikát helyezte előtérbe, s az elhangzott bejelentésekkel és ígéretekkel vélhetően hetekre tematizálja a hazai közvéleményt – mondta a miniszterelnök szombati évértékelőjéről Vasali Zoltán politológus. – A szakemberek hosszasan számolgatni fogják a különféle gazdasági ígéretek, az új családi adókedvezmények megvalósíthatóságát, költségét, emellett komoly nemzetközi visszhangja lesz az európai értékekkel ellentétes bejelentéseknek. Például annak, hogy kvázi betiltotta a Pride-ot. Ez Grúziában lehet, hogy elfogadott, de az EU-ban törvényeket sért, s ezzel megint átlépett egy határt. A beszéd másik fontos eleme az NGO-k elleni fellépés: eddig a szuverenitásvédelem címen csak látszattevékenység zajlott, ám az elkövetkezőkben teljes erővel erre koncentrál majd a kormány, s ehhez minden feltételt meg is teremt.

– Nagy lehet a baj, ha ekkora ígéreteket és ilyen erős fenyegetéseket kell tenni – ezt már Somogyi Zoltán szociológus, politikai elemző mondta a Népszavának. – Orbán Viktor a szűkebb pártnak, azaz a hatalma közvetlen fenntartóinak felmutatta az erős, magabiztos, lendületes vezető képét, aki mögött ott áll a világ vezető hatalma.

Orbán Viktor a már 26. alkalommal megtartotta évértékelőjén, a Várkert Bazárban talán a szokásosnál is többször méltatta kormánya, még inkább saját maga sikereit, látnokságát, külpolitikai „győzelmeit”. Előkerültek az utóbbi hetekben sokszor ismételt politikai panelek, Trump-győzelmétől a patrióták megerősödésén át jutott el megint oda, hogy már „mi állunk a történelem főutcáján”. Erre alapozva kijelentette, hogy 2025 az áttörés éve lehet. Újra hadat üzent „a liberális elnyomó véleménydiktatúra (…) budapesti lerakatának.” A kormánykritikus civilek fenyegetésében már tovább ment: sürgette, hogy legyen új törvény az amerikai Magnyitszkij-törvény mintájára. Példaként Grúziát és Izraelt említette, ahol a kormányok törvényeket hoztak a külföldi támogatást elfogadó civil szervezetek ellen, s ügynöknek bélyegezve őket komoly szankciókat léptettek életbe velük szemben. Szerinte „a Soros-birodalom budapesti lerakatával” húsvétra végezhetnek is.

Brüsszel bírálata nem volt újdonság, azt viszont igen, hogy „Ukrajna nevű területként” említette, Ukrajnát. Szerinte az orosz támadás nem volt meglepő azután, hogy Ukrajna ütközőzóna szerepét megszüntetnék.

Figyelemre méltó, hogy a gyermekvédelem kapcsán nem a szakemberhiányról, az elfogadhatatlanul alacsony bérekről beszélt, hanem a Pride-ról. Az tanácsolta a Budapest Pride szervezőinek, ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészületeivel, mert az csak kidobott pénz és idő. A Pride mellett harcot hirdetett a drogdílerek ellen: hajtóvadászat indul a kábítószerkereskedők felkutatására. Részletek ismertetése nélkül meghirdette a 100 új gyár programot, s mivel óriási technológiai átalakulás várható az iparban, újra munkába hívja Palkovics László volt minisztert.

A miniszterelnök kevés szót szánt riválisaira: nevének említése nélkül gúnyolódott Magyar Péteren, s állította, nem az ellenzék az igazi ellenfél, hanem annak külföldi gazdája.

Ügyesen nem mondott semmi konkrétumot Donald Trump amerikai elnökről, s szándékosan csak keveset beszélt az ellenzékről, jelezve, nincsenek egy súlycsoportban, olyannyira, hogy csak a beszéde végén tért ki rájuk néhány gondolat erejéig, de akkor sem velük, hanem a „külföldi gazdáikkal” foglalkozott – vélekedett Vasali Zoltán.

Felvetetésünkre, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke vélhetően nem véletlenül a miniszterelnöki évértékelő napjára időzítette bejelentését a március 15. után esedékes, közösségi országértékelésről, Vasali Zoltán úgy reagált: valóban érezhető volt a trollkodási szándék, ám Orbán olyan súlyú gazdasági és politikai bejelentéseket tett, hogy nem sikerült elvenni róla a fókuszt. A kormányfő elérte célját, a következő hetekben bizonyosan az ígéretei és az állításai szolgáltatják a fő témát.

Somogyi Zoltán úgy vélte, a kormányfő az elkötelezett szavazótábornak erős ideológiai üzeneteket küldött – ilyen a családok védelme –, és erősítette az ellenségképet. A kevésbé elkötelezetteknek pedig óriási ígéreteket tett, melyek mind a 2022 óta elpártolt rétegek visszahívását is szolgálják. Az elemző szerint valós problémára adott reakciónak tekinthetjük a droghelyzet emlegetését, ha ebben eredményt tudna felmutatni a kormány, az politikailag is megtérülne. A Pride várható betiltása és a szigorúbb drogpolitika a Mi Hazánk szavazóinak és témáinak elvétele is egyben, Magyar Pétert pedig nem nagyította fel a beszédben, miközben elmondta róla a szokásosakat: Brüsszelből irányított, bábkormány, és a többi… A gazdasági bajokra csak kis részben reagált, ilyen a 100 új gyár programja, de a válságra nem látszik semmilyen megnyugtató válasz, így kérdéses az is, miből teljesíti a most elhangzott ígéreteit.

– Nem tekintem gumicsontnak a civilek és a szabad sajtó elleni hadjáratát – jelentette ki Somogyi Zoltán. – Ezzel kapcsolatban tényleges lépésekre számíthatunk, az elnyomó autokrácia mélyülni fog. Jogos a megjegyzése, hogy Trump miatt már nem kell tartani az amerikai büntetéstől.

– A miniszterelnök ezen beszéde után sem megnyugtató, mi lesz a „Magyarország nevű területtel”, mert a tényleges birodalmakat építő Egyesült Államok, Oroszország és Kína mellett az egyre inkább észbe kapó Európa nem a békét hozza el egyelőre, hanem a birodalmi gátlástalanságot, amelyben még nem látszik, hogy a hazánkat ez az orbáni politika képes biztonságosan és ügyesen elvezetni bárhova is, miközben nagy a baj a gazdaságban – fogalmazott.