Az eurózónában januárban 2,5, a teljes Európai Unióban pedig 2,8 százalékos volt az éves infláció – közölte az Eurostat. Magyarországra vonatkozóan az uniós hivatal 5,7 százalékos drágulást mért, szemben a KSH 5,5 százalékos adatával - ez pedig a legmagasabb érték a közösségben. Ezzel hivatalosan is újra nálunk a leggyorsabb az árak emelkedése. (Az inflációs Európa-rekordot hónapokig Magyarország vezette a 2022-2023-as nagy inflációs sokk alatt.)
Az Eurostat jelentése szerint Magyarország után a legmagasabb inflációt Romániában (5,3 százalék), Horvátországban (5 százalék), majd Belgiumban mérték, ahol az árak 4,4 százalékkal emelkedtek 12 hónap alatt. Eközben lengyeleknél az infláció, 4,3, szlovákoknál 4,2, a szlovéneknél 2,3, az osztrákoknál pedig 3,4 százalék volt.
A legalacsonyabb éves rátát Dániában (1,4), Írországban, Olaszországban és Finnországban (mindegyik 1,7 százalék) regisztrálták - közölte az Eurostat.
Az uniós statisztikai hivatal szerint az uniós országokban az inflációt leginkább a szolgáltatások, az élelmiszerek és a jövedéki alkohol- ás dohánytermékek áremelkedése húzta.
A hazai januári 5,5 százalékos infláció jelentősen meghaladta az elemzői várakozásokat (4,8), sőt az emelkedő maginfláció, valamint a romló lakossági inflációs várakozások miatt az elemzők emelték is az idei évre várt prognózisaikat. Míg egy hónappal ezelőtt az inflációs várakozások 4 százalék körüli éves pénzromlással számoltak, mostanra egyre több elemző 4-5 százalékos éves drágulást jósol a magyar gazdaságnak, sőt többen 5 százalék feletti éves árindexet sem zárnak ki. Ennek fényében semmiképp sem várható, hogy a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülésén felmerüljön a jegybanki alapkamat csökkentése és erre vélhetően idén egyáltalán nem is lehet számítani.
Megérkeztek a reakciók Orbán Viktor évértékelőjéről: Inflációban verhetetlenek vagyunk, a kormányfő az európai életszínvonal helyett az orosz hétköznapok rideg valóságát kínálja