Elérkezett az éves áramfogyasztás mérőállás-leolvasásának időszaka. Az eddigi egyszerű lehetőségek - mint például a telefonon történő bediktálás vagy egy e-mail, mellékletben az igazoló fényképpel - már nem működnek. Appok, leöltés, dupla védelem, stb.
Természetesen minden esetben, amikor a kedves fogyasztó ügyet szeretne intézni, akár írásban, akár szóban, azonosítania kell magát, pl. a számlán megadott azonosító számokkal, névvel, címmel, születési adatokkal, még az anyja leánykori nevével is. Megpróbálhat persze telefonon is kapcsolatba lépni a szolgáltatóval. Az azonosítás a fenti checklista szerint, mint a repülőgépeknél felszállás előtt, meg is történik. Végtelenül kedves az ügyintéző hölgy, de elmondja: nem tud segíteni, be kell tartani a szabályokat. Ellenben segít egy jelszó küldésével, bár ami feljön a képernyőn, semmire sem alkalmas. Nem ő tehet róla. Pár perc múlva újabb telefon, újabb ügyintéző, egy kedves fiatalember. Kérés: küldene egy használható linket, ahonnan el lehetne indulni? Végtelenül udvarias válasz: sajnos nem megy, de letölthető innen, és/vagy onnan, és akkor minden rendben lesz.
A szolgáltatót tehát a menüsor végighallgatása után el lehet érni telefonon, lehet az ügyintézővel beszélni. Kedvesek, szolgálatkészek, csak éppen az ügyet nemigen lehet elintézni. Tessék befáradni az ügyfélszolgálati irodába. A másik mód az elektronikus ügyintézés, amely korszerű és biztonságos. Csak épp minden szolgáltatónak megvan a maga programja, saját applikációja, amely a saját logikáját követi, és garantáltan nem hasonlít a többiére. Mi csak győzzük letölteni, követni és megfejteni.
Marad tehát a klasszikus óraleolvasás. Ám miután a fogyasztói hely és a tulajdonos lakása között 150 kilométernyi távolság van, oda-vissza ez ugye már háromszáz kilométer, a benzin és az útdíj sincs ingyen, esetleg pár nap várakozás is kinéz, mert időszakot ad meg a szolgáltató, nem konkrét időpontot.
Természetesen valamennyi szolgáltató az érvényes jogszabályok szerint jár el. Vigyáznak ránk, és mindent megtesznek az adataink biztonságáért. Igaz, a fogyasztó nyelvére lefordítva ez annyit tesz: kínlódj magyar, aztán majd megbüntetünk.
Ami jó a szolgáltatónak, feltétlenül az kell, hogy jó legyen a fogyasztónak is? Hát, nem mindig. Ezért érezzük magunkat kiszolgáltatottnak.
A szerző agrármérnök.