Magyarországnak és az Európai Bizottságnak is üzen az a 16 ország, amelyik perbe száll a szuverenitásvédelmi törvény miatt a magyar kabinet ellen - mondta lapunknak Esther Martínez-González, a Reclaim nevű brüsszeli emberjogi szervezet igazgatója. Az Európai Unió Bíróságán folytatott pert az Európai Bizottság (EB) indította, mert szerintük a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvény uniós jogot sért. Az EB oldalán az Európai Parlament, majd a február 27-ei határidőig összesen 16 ország jelezte támogatását.
Az ügyhöz számos olyan ország csatlakozott, amely hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a jogállamiság védelmére, mint például Németország, a Benelux és északi tagállamok (Belgium, Luxemburg, Hollandia, Finnország, Svédország, Dánia), de az elsők között jelentkezett be Csehország is. A napokban még Lengyelország, Észtország, Litvánia, Írország, Spanyolország és Portugália is jelezte részvételi szándékát.
Külön érdekes, hogy a nem EU-tagállam Norvégia is részese lett a mostani bírósági eljárásnak.
Mivel a skandináv állam része a közös piacnak, az úgynevezett Európai Gazdasági Térséget létrehozó szerződésen keresztül beléphet ilyen bírósági ügyekbe. Információink szerint ez az első eset, hogy Norvégia egy emberi jogokat is érintő kérdésben részese lesz egy pernek.
Esther Martínez-González szerint a tagállamok csatlakozása nem csak a jogi segítség miatt fontos: ezzel az EB-re is nyomást gyakorolnak, hiszen az uniós szerv gyakran elkerülné a konfrontációt a tagállamokkal, pedig az ő feladatuk az uniós jog betartatása. Ezzel azt kérik a Bizottság elnökétől, Ursula von der Leyentől, hogy fokozza a demokrácia védelméért folytatott harcot. A per arról is egy nyilatkozat, hogy autoriter vezetőknek nincs helye az EU-ban, magyarázta a szakértő, akinek a szervezete aktívan kampányolt, hogy minél több tagállam kapcsolódjon be az ügybe.
Az Európai Bizottság indította, de most már az Európai Parlament is beszállna a Magyarország elleni perbe a szuverenitásvédelmi törvény miattA magyar törvény hozta létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely a kormány szerint a külső beavatkozás ellen védené hazánkat, a gyakorlatban eddig csak civilek és a független magyar sajtó ellen indított vizsgálatokat, amelyek a kritikusok szerint alaptörvényellenesek voltak. Az utóbbi hetekben a kormány jelezte, a hivatal jogköreit kiterjesztené. „Orbán nem fog a bírósági döntésre várni a civilek elleni támadással. Ha megengedik, hogy lebontsa a demokráciát, akkor az ítélet már túl késő lesz” - hangsúlyozta Martínez-González. A bíróságokon túl az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy Magyarország befagyasztott pénzeit ne adják ki addig, amíg a Szuverenitásvédelmi Hivatalt le nem bontják, ahogy az évek óta egy helyben álló hetes cikkelyes eljárásban is előre kellene lépniük a tagállamoknak a szakértő szerint, amely folyamat végén akár Magyarország szavazati jogát is elvehetik az EU-ban.
Az eddigi rekorder per, amelybe tizenöt tagállam szállt be az Európai Bizottság oldalán szintén egy magyar törvényről szólt, a gyermekvédelminek nevezett homofób törvény ügyéről, amely bírósági értékelése még mindig tart.
Itt a bejelentés, a németek és a franciák is beszállnak az Orbán-kormány melegellenes jogszabályai ellen indított perbe