szélsőjobb;Lengyelország;elnökválasztás;Donald Trump;illiberalizmus;Jog és Igazságosság;

Sławomir Mentzen, a szélsőjobb­oldali Konföderáció párt elnökjelöltje jobban beleillik az európai politikai divat­hullámba, mint jobbközép ellenfele: narratívája olyan, mint az AfD-é, a Fideszé. A Konföderáció politikusai autoriter, antiliberális, homofób

Elkezdődött a nagy versengés, ki üljön fel a Trump-vonatra Lengyelországban

A hagyományos szélsőjobboldalt képviselő PiS vagy a még szélsőségesebb Konföderáció lesz a fő antiliberális erő? Erről szól a lengyel elnökválasztási kampány aktuális szakasza.

A normalitás szférájának nevezte magát a hétvégi nagygyűlés, ahol Karol Nawrocki, a Jog és Igazságosság (PiS) párt kreálta elnökjelölt programot hirdetett. Leegyszerűsítve: lengyel trumpizmust ajánlott az őt lelkesen ünneplő híveknek, azzal, hogy újra naggyá teszi Lengyelországot. A lengyel politikai osztályt, de általában véve az ország jövőjéért aggódó polgárokat is eközben végtelenül aggasztja, hogy miképpen hat az amerikai politikai fordulat az ország sorsára.

A Donald Tusk vezette liberális-centrista koalíció volt eddig (a baltiak és az északi államok mellett) az ukrán honvédő harc iránt leginkább elkötelezett európai állam. Tusk most is azzal próbálkozik, hogy brit-francia-lengyel összefogással erősítse Kijev hátországát. Ez az adott helyzetben nem csupán pénzügyi és hadianyag utánpótlást jelent, de politikai támogatást is, amire Zelenszkij csapatának nagy szüksége van. Tusk egy minapi bejegyzésében arra utalt, hogy az 500 millió európainak nincs szüksége a 300 millió amerikai támogatására, hogy képes legyen ellenállni a 140 millió orosznak. Ez biztatásnak jól hangzik, de a valóságtól igen messze van. Mindenesetre az informális európai csúcsra Londonba igyekvő lengyel kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy országának egyszerre fontos Ukrajna támogatása és a lehető legszorosabb kapcsolat  az USA-val. A NATO keleti szárnyán Románia mellett lengyel területen van amerikai támaszpont.

A PiS pártként még nem tett teljes ukránellenes fordulatot, viszont vezető politikusai egyre másra állnak elő Kijev-ellenes kijelentésekkel.

 A szejm volt elnöknője elnökválasztást sürgetett a háborúzó országban, mások pedig magyar-lengyel összefogással állítanák le az ukrán EU-csatlakozást. Ennek egyik oka – a Trump-hullám mellett – a szélsőjobb nyomulása. Egy hétvégi közvélemény-kutatási eredmény (SW Research) szerint Slawomir Mentzen támogatása már nagyobb, mint Nawrockié. A Wprost hetilapban közöltek szerint vezet a liberális Rafal Trzaskowski 33,6 százalékkal, a Konföderáció jelöltjét 18,9 százalék, míg a PiS emberét 16,5 százalék választaná. (A Gazeta Wyborcza szerint az online kutatásból kimaradhattak olyan idősebb és falusi lakosok, akik nem számítógép-használók, és ezt torzíthatta az eredményt.) Mentzen azonban más kutatások szerint is folyamatosan erősödik. Járja az országot és egyre nagyobb sikereket ér el a fiatalok, különösen a fiatal férfiak között. Nem gyengítette meg az sem, hogy a pártból kivált Grzegorz Braun EP-képviselő, aki antiszemita, nacionalista programmal szintén beszállt az elnökválasztásba. A középjobb szavazók közül többen ezután csatlakoztak hozzá.

Mentzen egyszerre hirdet ultraliberális gazdaságpolitikát, adócsökkentést, a bevándorlás megtiltását, „trumpi normalitást”.

Eközben állandó témája a toxikus ukránellenesség. Azt sugallja, hogy az ukrán menekültek élősködnek a lengyeleken és miattuk elviselhetetlen a helyzet az egészségügyben.


A háború három éve alatt a Konföderáció egy pillanatig sem hagyott fel a szélső nacionalista frazeológiával. Az elnökválasztási kampány közben Slawomir Mentzen február 24-én, épp az orosz támadás évfordulóján megjelent a nyugat-ukrajnai/galíciai Lembergben (Lviv), ahol Sztepan Bandera emlékműve előtt azt követelte, hogy Ukrajna azonnal vessen véget a nacionalista vezér kultuszának. "Ennek az embernek az emberei százezer lengyel halálában bűnösek!" – kiáltotta a politikus, aki lefilmezte még az orosz bombák által lerombolt múzeumot, ahol egy másik világháborús nacionalista vezér Roman Suhevics emlékét őrizték. Anna Brylka, a szélsőjobb párt EP-képviselője azt mondta, hogy ez olyan, mintha Németországban Hitler-emlékművet állítanának. Mentzen felszólította a varsói kormányt: ne adjon pénzt Lemberg újjáépítésére, amennyiben az ennek a kultuszhelynek a felújítását jelenti.

A Konföderáció elnökjelöltjének kelet-galíciai kirándulása elérte célját: többen életveszélyes fenyegetéseket küldtek neki, ami miatt állami védelmet kért. Andrij Szadovij, Lviv polgármestere viszont „lengyel útlevéllel ellátott orosz politikusnak” nevezte Mentzent. Az Ukrainszka Pravda Mentzent és pártját ukrángyűlölőnek nevezte cikkében és kiemelte, hogy a háború kezdetének évfordulóján állt elő követeléseivel. A lap ugyanakkor megjegyzi: Bandera öröksége felettébb ellentmondásos. Ez az örökség valóban megmérgezi a két állam és nemzet viszonyát. Az ukránok egy része Banderában és pártjában a függetlenség előharcosait látja, míg a lengyelek számára a nacionalista vezér a nácikkal kollaboráló politikus, akinek pártja és fegyveresei lengyel falvak sokaságát pusztította el 1943-44-ben z „etnikailag tiszta” Ukrajna érdekében.

A lengyel elemzők azt latolgatják, hogy Slawomir Mentzen vagy Karol Nawrocki számára hoz nagyobb politikai hasznot a világpolitika trumpi trendváltása.

A PiS óvakodik attól, hogy oroszbérencnek tűnjön, a Konföderáció vezérét azonban ez kevéssé zavarja. 

Mentzen jobban beleillik az európai politikai divathullámba is: narratívája olyan, mint az AfD-é, a Fideszé vagy a Le Pen féle nacionalistáké. Autoriter, antiliberális, homofób jelszavakkal állnak elő, az ukránellenesség csak fűszer ehhez a gyűlöletkoktélhoz. Kérdéses, hogy sikerül-e nekik uralni a jobboldalt, s május 18-án bejut-e Slawomir Mentzen az elnökválasztás második fordulójába.                 

Robert F. Kennedy Jr. még a múlt héten is alábecsülte a helyzetet.