Az a világrend, amelyben évtizedek óta éltünk, pillanatok alatt omlik össze. Egyetlen ember is elég ahhoz, hogy felrúgja azt az értékrendszert, amit eddig megdönthetetlennek hittünk.
Európa már nem számíthat az Egyesült Államokra, Donald Trump ott tesz be akár büntetővámokkal, akár a katonai támogatás csökkentésével, ahol csak tud. A válsághelyzetekben sokszor bizonytalankodó, lassan reagáló Európa most szokatlanul gyorsan ismerte fel: lépnie kell. Mindaz, amit Európai Unióként ismerünk, hirtelenjében átalakul. A Brüsszel és London közötti viták a Brexit miatt a feledés homályába merülnek. Új szövetségi rendszer van kibontakozóban, amelyben helyet kaphat a legfőbb uniós tagállamok mellett többek között Kanada vagy Ausztrália is, azok az államok, amelyek osztják a demokratikus alapértékeket és elutasítják Trump MAGA-politikáját, amely az autoriter rezsimeket tekinti barátnak, s a szövetségeseket ellenségnek.
A nagy kérdés: hogyan néz ki a jövő Európája? Kinek lehet benne helye, és kinek nem? Itthon különösen égető ez a kérdés, hiszen Magyarország sorsáról is szó van, arról, hogy visszatérünk-e egy szovjet típusú közösségi rendszerbe, vagy maradunk a Nyugat része. A jövő Európájában – ha marad az Orbán-kormány – nekünk biztosan nem osztanak lapot. Az EU döntéshozatala alapvető átalakulás előtt áll, a vétózó tagállamokat az unió peremére szorítják. Sokatmondó, hogy sem Macron francia elnök, sem Starmer brit kormányfő még csak telefonon sem kereste meg Orbán Viktort vagy Robert Ficót az általuk megtartott csúcstalálkozó során, s Macron nyilvánvalóan taktikai okokból hívta meg Orbánt szerdán Párizsba. A magyar és a szlovák kormányfőt elkönyvelték Putyin és Trump bábjainak.
Az új világrendben egy újfajta nyugat-európai unió jöhet létre. Egy olyan közösség, amely az USA-val szövetséges államok közös védelmét szolgálta a II. világháború után. Az új szövetség is a közös védelem mentén jön létre. Egyelőre kérdés, ki lesz az új formáció vezéralakja. De talán ez nem is lényeges. Minden jel szerint egyfajta véd- és dacszövetség jöhet létre az Egyesült Királyság, Franciaország, valamint – Merz kancellárrá való beiktatása után – Németország között, kiegészülve Lengyelországgal. Ezen országok kapcsolata a történelem folyamán időnként viharos volt, de most képesek lehetnek közös érdekek mentén fellépni. A négy vezető egymásra van utalva. Macron megérti, hogy Londonnak történelmi okokból különleges szerepet kell játszania az amerikai kapcsolatokban. A francia elnökre szükség van kivételes diplomáciai érzéke és az erős francia haderő miatt, de Németország és Lengyelország is megkerülhetetlen szereplő: Varsó Európa legjelentősebb hadseregét kívánja életre hívni. Kérdés, hova áll Giorgia Meloni, aki szíve szerint az új blokk támogatója lenne, de Trumppal is kivételes kapcsolatokra törekszik.
Az Európán belüli törésvonalak nyilvánvalóak ugyan, de látni kell: aki kimarad a formálódó szövetségből, védtelen maradhat a külső, Oroszország felől érkező fenyegetésekkel szemben.