Csaknem tizenöt évvel ezelőtt vásárolta meg Bán Mór Hunyadi regényfolyamának megfilmesítési jogait. Mi volt a motiváció?
Két régi barátom és munkatársaim, Hazai Kinga és Hazai Cecília küldte el nekem Bán Mór regényfolyamának első kötetét, azzal az üzenettel, hogy muszáj elolvasnom. Nyolcéves voltam, amikor kivándoroltunk Magyarországról, így el kell ismernem, az volt az első gondolatom: egy ilyen vastag regényt komoly feladat lesz elolvasni. Aztán elkezdtem és nem tudtam letenni. Elolvastam később a többit is, és éreztem, hogy ezzel valamit producerként kezdenem kell. Akkor még nem tudtam, hogy pontosan mit: egy film, több film vagy tévésorozat? Az azonban biztos volt, hogy ezt a történetet el kell mondani az egész világnak. Magyar származású vagyok, de részleteiben alig ismertem a sztorit. Tudtam persze, hogy létezett Hunyadi és a fia Mátyás király, illetve, hogy kapcsolódik a magyar hős a déli harangszóhoz. Aztán ahogy elkezdtem kutatni a témát és olvasni a könyveket, egyre erősebb volt a késztetés elmondani annak embernek a történetét, aki meghatározta Európa sorsát. Arról nem is beszélve, hogy a sztoriban minden megvolt, ami egy mozgóképes drámához szükséges: veszély, ambíció, hős, szex, szerelem, árulás, gonoszság – csak éppen a megfelelő formát kellett neki megtalálni.
Ez mikor történt meg?
Öt évvel ezelőtt, 2019-ben kezdődött el a fejlesztés Lengyel Balázzsal, Bán Mórral és még további három íróval: Lovas Balázzsal, Ruttkay Zsófiával és Veres Attilával.
De ekkor már biztos volt, hogy sorozat lesz?
Igen. Tíz részes minisorozat.
Korábban olyat is lehetett hallani, hogy Andy Vajna egy angol nyelvű, Rettenthetetlen-szerű mozieposzt képzelt el.
Egyszer beszéltem erről Andy-vel, ő valóban azt mondta, hogy ha angolul forgatjuk le mozifilmként, akkor sokkal könnyebb lesz eladni világszerte. Én azonban más véleményen voltam. Két óra alatt nem lehet elmondani Hunyadi történetét, még a mostani tíz órás keret is kihívás volt. Aztán egészen addig állt a projekt, amíg a Nemzeti Filmintézet ki nem nyitotta a lehetőséget a tévés műfajok előtt. Erre már lehetett építeni, de legalább ennyire lényeges volt, hogy a Beta lett a külföldi partner, ők legalább annyira fontosnak tartották az egészet, mint jómagam.
A Beta komoly cég, például a Babylon Berlin sorozat is hozzájuk köthető. Hogyan sikerült meggyőznie őket?
Felhívtam Jan Mojto-t, a Beta tulajdonosát, akit régóta ismerek. Elkezdtem neki mesélni Hunyadi történetét, erre megállított, és ő folytatta – kiderült, sokkal jobban ismerte az egészet, mint én. Mint egy igazi történész. Ezután vállalták, hogy kinyitják nekünk a világot.
Cannes-ban, a világpremieren egy eklektikus verzió ment le, minden karakter a saját nyelvén beszélt. Ezt nehéz volt elfogadtatni?
Mondtam Jannak, hogy ez a produkció nem angol nyelvű lesz, ha nem egyezik bele, akkor inkább hagyjuk. Nem akartam olyan filmet forgatni, mint nemrég a Napóleon: a karakter francia létére New York-i angolsággal beszél. Ez Hollywood, mi inkább autentikusabbak szerettünk volna lenni. Így hamar lemondtunk a tengerentúli sztárokról, ami nem baj, mert Európában megvannak a saját sztárjaink. Egy olasz karaktert nyugodtan játszhat olasz színész, törököt török, magyart magyar és így tovább. Soha nem csináltam még ilyet, pedig forgattam már magyar történetet: huszonhat évvel ezelőtt A napfény ízét. Teszem hozzá, angolul. Akkor még nem lehetett meglépni azt, ami most sikerült, de a streamerek elterjedésével egyre elfogadottabb, hogy egy sorozat nemzeti gyártásnak megfelelő eredeti nyelvű hangsávval rendelkezik és feliratozzák.
Akkor büszke?
Hogyne lennék az?
Soha nem készítettem ekkora volumenű történelmi produkciót. Hovatovább, ahogy mondtam, magyar történelmi karakterek magyarul beszélnek egy nemzetközi produkcióban.
A rendezőket hogyan választotta ki? Három magyar – Szász Attila, Nagypál Orsi és Lengyel Balázs – és egy külföldi Robert Dornhelm, aki az első kettő epizódot jegyzi.
De az a külföldi is eléggé magyar: erdélyi származású és beszél magyarul.
Oké, de ennyi erővel meghívhatta volna David Cronenberget vagy Atom Egoyant, akikkel hosszú évtizede együtt dolgozik.
Nem, ők a saját egyéni stílusú és formanyelvű alkotásaikban gondolkodnak és én ezek megvalósításában segítem őket. A Hunyadi – noha úgy forgattuk, mint egy mozifilmet – mégiscsak tévésorozat, melynek adottak a szabályai. A rendezőket amúgy ugyanolyan castingon választottuk ki, mint a színészeket. Úgy vélem, jól döntöttünk, de ezt majd ön és a nézők eldöntik.
Producerként mennyire folyik bele a napi munkába?
Ezt producere válogatja, de
magamról el tudom mondani, hogy kontrollmániás vagyok. Nem is szeret mindenki velem dolgozni, mert vannak elképzeléseim és szeretem, ha azok szerint történnek a dolgok.
Amúgy jómagam is rendező lennék, ha nem kellene hozzá annyira korán kelni.
Miben áll ez az említett kontroll? Én boldog rendezőket és színészeket látok a Hunyadi környékén.
Túlélték! A színészválasztásnál szeretek ott lenni, aztán később mindenkivel megállapodom: a forgatókönyvről, a díszletekről, a ruhákról, helyszínekről és a rendezésről. Ha minden úgy történik, ahogy kell, akkor nyugodtan szivarozom a háttérben. Ha nem, akkor közbe lépek.
Egy tévésorozat esetében a produceré a felelősség, különösen, hogy nemzetközi produkcióról van szó és a partnerek közötti vitákban nekem kell bírónak lennem.
Egy művészfilm esetében a rendező megvalósíthatja a vízióját, ez viszont más világ. Egy cél lebeg előttünk: a végeredmény legyen olyan, ami világszerte megállja a helyét.
A címszerepet alakító Kádár L. Gellért alig ismert, de ezután nagy nemzetközi sztár lesz. Azért választották őt, mert nagyon kevés a markáns férfialkat a generációjának színészei között?
Nem nagyon kevés, egyszerűen nincs. Ha nem találjuk meg Gellértet, akkor lehet, hogy le kellett volna fújni a produkciót vagy meghozni azt a kompromisszumot, hogy nem magyar színésszel dolgozunk. Egy évig kerestük Hunyadi Jánost, az összes magyar színésszel beszéltünk, próbafelvételeket készítettünk és nem találtuk meg azt, akire gondoltunk. Aztán kaptunk Erdélyből egy videót, ez alapján hívtuk Gellértet Budapestre. Benne volt meg, amit kerestünk. Jó színész, megvan az alkata ahhoz, hogy akcióhőst játsszon és megvan benne a filmsztár karizma. Igazi bestia. Nem szeretnék megbántani senkit, világszerte nagyon kevés ilyen színész van. Arra a kérdésre, hogy világsztár lesz-e Gellért, azt felelem, volt már ilyenre példa. Nekem egy jut most az eszembe: Arnold Schwarzenegger. Ha egy osztrák be tudta venni Hollywoodot, akkor ez egy magyarnak is sikerülhet.
Infó: Március 8-este nyolc órakor mutatja be a Hunyadi sorozat első részét a TV2, magyar szinkronnal. A vegyesen magyar nyelvű és feliratos fesztivál-változatot szintén szombaton 22:15-től vetíti a Super TV2. A csatorna streaming felületén mindkét verzió elérhető. Hasonlóképpen járnak el a bemutató többi országában – Szerbia, Olaszország és Németország – ahol teljesen leszinkronizálják a produkciót, de a streaming felületeken elérhető lesz az eredeti hangsáv és feliratos verzió.
Névjegy
Robert Lantos (Budapest, 1949. április 3.) kanadai magyar filmproducer. 1973-ban megalapította és felépítette Kanada vezető film- és televíziós vállalatát, az Alliance Communications Corporationt, amelynek elnök-vezérigazgatója volt. 1998-ban eladta az Alliance-t, majd megalapította a Serendipity Point Films nevű butik produkciós céget, amelynek keretében számos díjnyertes filmet készített. Négy filmje – Eljövendő szép napok, Csodálatos Júlia, Eastern Promises – Gyilkos ígéretek és a Barney és a nők – Oscar-jelölést kapott. Filmjeit Berlinben, Velencében és Cannes-ban is díjazták.
