Akárcsak tavaly, a jelek szerint idén is oldalára borulva érkezett a Hold felszínére csütörtökön az Intuitive Machines (IM) amerikai magán űrvállalat leszállóegysége, az Athena, fedélzetén a magyar Puli Space Technologies vízszimatoló műszerével, ami ha minden jól megy, felszín alatti vízjég jelei után kutat majd. A landolási problémát a houstoni székhelyű cég közlése szerint a lézeres távolságmérő okozhatta. Tavaly, február 22-én az IM Odysseus szondája túl gyorsan ereszkedett le, és leérkezésekor eltörte az egyik lábát, majd az oldalára fordult. A vezérigazgatója, Steve Altemus szerint nem kizárt, hogy valami hasonló történhetett most is, de ennek megállapításához, még több adatra van szükség.
A négy méter magas Athena a SpaceX Falcon 9-es rakétájával szállt fel február 26-án. Az IM-2 nevű küldetést a NASA szponzorálta, 62,5 millió dollárért foglaltak helyet rajta. A misszió célja, hogy értékelhető adatokat gyűjtsenek az emberes Hold-küldetésekhez. Az Artemis-program asztronautái 2027-ben várhatóan már valóban megérkeznek az égitestre, és egy vagy több bázist is elkezdhetnek építeni a területen. A déli sark környéke azért megfelelő helyszín erre, mert valószínűleg itt milliárd évek alatt sok vízjég gyűlhetett össze, különösen a kráterek állandó sötétségben lévő mélyén. Ha minden jól megy, az MI-2 felderíti a jég mennyiségét és elhelyezkedését, ami ivóvízként, valamint oxigénre és hidrogénre bontva rakéták hajtóanyagaként is szolgálhat.
Az Athena fő szállítmánya egy fúró, amivel 90 centiméter mélyre lehet lehatolni a holdtalajban, valamint egy tömegspektrométert, ami a minta összetételének víz és egyéb összetevők elemzésére szolgál. Az Athena egy ugráló szondát is vitt magával, amelyet Grace Hopper matematikusról neveztek el, de természetesen nem rugókkal, hanem rakétafúvókákkal működik, így juthat el egy kráter mélyére is, ahová kerekes járműnek ez nem sikerülhetne. Az Athenán van még egy nagyfelbontású optikai és hőkamerákkal felszerelt MAPP nevű robot is.
Az Athena és az általa szállított űreszközök legalább tíz napig működnek majd a napelemek segítségével, amíg a holdi éjszaka bekövetkeztével nem borul sötétbe a leszállóhely. Azt azonban még nem lehet megmondani, hogy a nem teljesen tökéletes landolás után, ezek közül a berendezések közül, melyek fognak tudni működni.
Ismét felrobbant a SpaceX Starship rakétája - ezúttal az űrben -, és törmelékkel szórt tele egyes floridai és karibi területeket, amelyek akadályozták a légiközlekedést. Március 6-án indult el a Starship a nyolcadik kísérleti repülésére, és a SpaceX megerősítette, hogy a felszállás után kilenc és fél perccel elvesztették vele a kapcsolatot, amikor elkezdett zuhanni a föld felé. A művelet jól indult, mind a harminchárom hajtómű beindult, és a rakéta túljutott a repülés első szakaszán. A Starship két és fél perc után rendben levált az első fokozatról, de egy gyors, nem tervezett szétesés következett be és a kapcsolat megszűnt. A hetedik Starship kísérlet január 26-án szintén robbanással ért idő előtt véget.
