„Tudja, miért van oxigénmaszk a gépeken? Az oxigén úgy hat, mint a drog: az ijedt utasok belélegzik, és szépen betépnek tőle. Nem pánikolnak tovább, megnyugszanak, kezelhetők lesznek.”
Biztos vagyok benne, hogy doktorminiszterelnök úr nem látta a Harcosok klubja című filmet. Ha látta volna, akkor tudná, miről szól. Ő alighanem pusztán a film címébe szeretett bele, manapság amúgy is ez a módi, az emberek sem olvassák el a cikkeket, csak a címet, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy habzó szájjal kommenteljenek a közösségi médiában, és értsenek mindenhez is. Meggyőződésem, hogy ha doktorminiszterelnök úr az elmúlt 26 évben rászán az életéből 139 percet, hogy megtekintse a filmet (amit amúgy érdemes lett volna, nem véletlenül vált kultfilmmé David Fincher alkotása), bármennyire ígéretes is a cím, keresett volna valami másik, hasonlóan ijesztően hangzó szlogent legújabb agymenésének, amelynek keretében titkos hadsereget toboroz. (Vajon ki ellen???) Amely olyannyira titkos mellesleg, hogy az egész internet ezzel van tele. Az is lehet persze, hogy a plakáton látta Brad Pitt izmos testét, és az éj leple alatt, amikor már az egész dinasztia nyugovóra tért, elfáradván a saját lábon állásban, ő csendben kiosont a hálószobából, kortyolt egy nagyot a páleszből, ami alapélelmiszer mimagyaroknál, kisgatyára vetkezett, majd elégedetten illegett-billegett a tükör előtt, megállapítva: „hm, nem rossz, simán lehetnék a testdublőrje”. Mondjuk aki látta a filmet, az igazából elkeseredetten állapíthatja meg: találóbb példaképet keresve sem találhatott volna nemzetünk hellóröfije, mint egy hasadt személyiségű férfit, aki folyton folyvást küzd, harcol valaki ellen, akit csak ő lát. Vagy talán a szappanfőzés ihlette meg, és a korábbi honvédelmi miniszter leszívott zsírját hasznosították újra?
A hírek szerint ennek a top secret csapatnak már több ezer tagja van. Akik nyilván alig várják már, hogy bevessék őket. Hogy harcolhassanak. Nekik édesmindegy, ki ellen, majd a főni rámutat, hogy ki az ellenség.
Apu ökölbe szorult gyomra vagyok.