Magyarországon az ipari termelés volumene a 2023. év minden hónapjában, a 2024. év tíz hónapjában (február és április kivételével) folyamatosan csökkent. Éves viszonylatban (2023/2022) az ipari termelés volumene 5,5 százalékkal csökkent. Ugyanez a mutató 2024 és 2023 összehasonlításában: az ipari termelés további 4,0 százalékkal mérséklődött.
A két kudarcos év után nagy érdeklődéssel vártam, hogy a folyamatosan hangoztatott miniszterelnöki jóslat és elvárás miként teljesül januárban: azaz végre-valahára lesz-e pozitív elmozdulás az ipari termelési szektorban? A 2025. március 6-i KSH adatközlés (első becslés) választ adott erre a fontos kérdésre: 2025 januárjában az ipari termelés volumene 3,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás ugyan 0,8 százalékkal nagyobb volt a 2024 decemberinél, de ez az elmozdulás érdemi módon nem javítja az ipar rossz bizonyítványát.
Az ipari termelés a hazai GDP (bruttó hazai termék) 23-25 százalékát biztosítja, tehát nemzetgazdasági fellendülés virágzó ipar nélkül elképzelhetetlen. Az év első hónapjának teljesítménye azt mutatja, hogy még alig-alig tért magához a magyar ipar. A várva várt béke nem jött el januárban, sőt a február hónap is háborús időszaknak könyvelhető el. Orbán Viktor február 21-i rádióbeszédében így beszélt: „Hogy egyszerűen fogalmazzak: mi az idei évben a békére vettük föl a lapot. Tehát mi azt gondoltuk, hogy Amerikában a demokrata kormányzat megbukik, jön a Trump elnök úr által vezetett republikánus kormányzat, ők békét fognak csinálni, tárgyalni fognak, megegyeznek, a béke pedig gazdasági fellendülést hoz. (…) És mi békeköltségvetést csináltunk. Nem azt mondom, hogy szerencsénk van, hanem hogy jól láttuk előre a folyamatokat, és ezért a magyar gazdaság azzal számol, hogy egy nagyon erőteljes pozitív külső hatás ér majd bennünket.”
Lelkes békepártiként jegyzem meg, hogy eltelt az évből két és fél hónap (a 2025-ös esztendő egyötöde), és a béke körvonalai még meglehetősen elmosódottak. Ha követem az orbáni logikát (nem szívesen teszem), akkor majdnem biztosan kijelenthető, hogy az év első negyedében legjobb esetben tűzszünetig juthatnak el a háborús felek. Az első negyedévben tehát nem valósulhat meg az az orbáni elvárás, hogy a béke majd gazdasági fellendülést hoz. Az ipar jövőbeni teljesítőképességével kapcsolatban – a közeli múlt és a jelen tapasztalatai alapján – csak abban reménykedhetünk, hogy lesz az még jobb is.
Beszéljünk ezután a bolti kiskereskedelem alakulásáról is. A 2024. évben az előző évhez képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,6 százalékkal emelkedett, ami csak mérsékelt ütemű növekedésnek tekinthető, főleg annak tükrében, hogy 2023-ban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 7,9 százalékkal kisebb volt az előző évinél (2022). Nem történt meg tehát a kívánt visszarendeződés/visszapattanás, mivel éves viszonylatban a mínusz 7,9 százalék csak plusz 2,6 százalékra változott.
Az idei év első hónapja így alakult (KSH): a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 4,7, az előző havit 2,2 százalékkal haladta meg. Egy hónap (január) adataiból természetesen nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Arra viszont van lehetőség, hogy a startról – bocsánat, a repülőrajtról – véleményt alkothassunk. A bolti kiskereskedelem mutatói – az év eleji kötelező bértarifa emeléseinek hatására is - kedvezően alakulhatnak, ugyanakkor a tervezettnél magasabb infláció, valamint a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások indokolatlanul alacsony mértékű emelése korlátozhatja a forgalom dinamikusabb bővülését.
Mérsékelt optimizmusomnak mindössze annyi az alapja, hogy minden gödörnek van alja, ahonnan már nem lehet tovább zuhanni. Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2024 IV. negyedévében a kiigazított adatok szerint 0,1 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal bővült. 2024-ben a gazdaság teljesítménye a kiigazított adatok szerint 0,6 százalékkal meghaladta az előző évit.
„Míg 2023 az infláció letörésének az éve volt, a 2024-es év a gazdasági növekedés újraindításának az éve lesz” – ígérte korábban a kormányfő. Egyik évre vonatkozóan sem jött be a jóslata: 2023-ban 17,6 százalék volt az éves átlagos infláció, 2024-ben pedig a gazdaság - a tervezett 4 százalék helyett - mindössze 0,6 százalékkal bővült. Fülemben cseng a miniszterelnök legújabb fogadalma: 2025 az áttörés éve lesz. Majd meglátjuk.
A szerző közgazdász, a DK országgyűlési képviselője.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
