„Uniót, de Ukrajna nélkül!” - adta ki a jelszót március 15.-én a nemzet szégyenére a magyar kormányfő. Ha akarta, ha nem ezzel kimondta: Magyarország gyakorlatilag kilépett az Európai Unióból. Merthogy etetheti még a népét azzal a hülyeséggel, hogy elfoglalja Brüsszelt, a saját hívőin kívül nincs élő ember, aki ezt elhinné. Etethette ezzel egy ideig az orosz elnököt, Donald Trump elnök dicstelen ismételt színrelépése nyomán – és Ukrajna mögött – összezáró Unió világossá tette: egy megújuló EU, önálló fegyverkezésbe kezdő európai közösség van kialakulóban, ha tetszik ez a magyar kormányfőnek, vagy szélsőjobb társainak, ha nem, ez az egyesült Európa felé tett újabb lépés. Ez a „gyorsított eljárás” pedig köszönhető az amerikai elnök erőszakosságának, annak világnézetnek, amelyet oszt és lelkesen ünnepel a szolgalelkű Orbán Viktor is. Ez a fajta „kultúra” pedig igencsak messze esik a poloskázó náci beszédtől. Mérhetetlenül csodálkoznánk, ha a poloskázó beszéd, megtetézve Ukrajnával, nem gondolkodtatná el a józanabb nyugat-európai jobboldalt.
Václav Hável egykori cseh elnök a jövőbe látott: Orbán Viktor megmérgezi az Uniót. Nem való oda. És bármennyire fájó is kimondani: nem való oda a magyarság sem, ameddig szabad akaratából elviseli a nyakán ülő despota rendszert.
Túl sok volt az uniós türelem. Látni kell, ami kiszúrja a szemet: a magyar kormányfő a világ szégyenére orosz lapokkal játszik, az Unió bomlasztásán dolgozik, cseppet sem foglalkozva a magyar nép valódi érdekeivel. Ha a magyar népnek így jó, legyen, akkor is, ha már késő lesz az ébredésre. A szabadságot nem lehet ráerőltetni senkire. De azt sem lehet elvárni senkitől, hogy az európai közösség sorsával kockázzon. Ezt meg kell értenie a magyar ellenzéknek is.
Közben az európai politika hatalmasat fordult válaszul az amerikai elnök lépéseire. Friedrich Merz, Németország leendő új kancellárja például a napokban kijelentette, tárgyalásokat kezdeményezne Franciaországgal és Nagy-Britanniával az atomfegyverek megosztásáról, hangsúlyozva, hogy ez nem az amerikai nukleáris védőernyő helyettesítésére szolgálna, hanem annak kiegészítésére – írja a Reuters. „Az atomfegyverek megosztása olyan kérdés, amelyről beszélnünk kell... együtt erősebbé kell válnunk a nukleáris elrettentésben” – mondta a Merz a Deutschlandfunk rádiónak adott interjújában. „Mindkét országgal tárgyalnunk kellene, természetesen mindig abból a szempontból, hogy kiegészítsük az amerikai nukleáris védőernyőt, amelyet fenn szeretnénk tartani” – tette hozzá Merz. Mint arra a brit lap emlékeztet, Németország a második világháborús múltja miatt számos nemzetközi szerződésben kötelezte el magát a nem nukleáris védelem mellett, de részt vesz a NATO fegyvermegosztási megállapodásaiban. A csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozón az EU-vezetők támogatták a védelmi kiadások növelésére irányuló terveket, mivel félő, hogy Oroszország, az ukrajnai háborútól felbátorodva, következő lépésként egy EU-országot támadhat meg, és Európa már nem számíthat arra, hogy az Egyesült Államok a segítségére siet.
A magyar kormányfő mind sötétebbe forduló hazárdjátékba bonyolódott és ebből a pókhálóból nem lesz egyszerű kiszabadulni.