„Nem az fogja elrettenteni Putyint a további támadástól, ha elolvassa ezt a dokumentumot, hanem ha végrehajtjuk a tervezett fejlesztéseket” - mondta Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos azon a szerdai brüsszeli sajtótájékoztatón, ahol újabb részleteket mutattak be az EU védelmével kapcsolatos elképzelésekből.
A most bemutatott ún. fehér könyv egy stratégiai vízió, amely szerint 2030-ra fejlesztenék fel a kritikus védelmi képességeket az EU-ban. A kiemelt területek közé tartozik a légvédelem, a tüzérségi és rakétarendszerek, a lőszerek és drónok, kibervédelmi eszközök, a védelmi mobilitási és kritikus infrastruktúra fejlesztése.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még tavaly júliusi megválasztásakor tett ígéretet egy nagyívű védelmi tervre, igaz, azóta a történelem elszaladt a stratégiai dokumentumok mellett, így ma a fehér könyvvel együtt a nemrég bejelentett további tervek részleteit is ismertették.
A Rearm Europe, vagyis az Európa újrafelfegyverzéséről szóló csomag két hete belengetett egyik fő eleme a tagállamokkal szembeni költségvetési szigor enyhítése a következő négy évben. Az EU-ban a tagországoknak a GDP maximum 3 százalékára rúgó költségvetési hiánya lehet, az eladósodott országok ellen az EU úgynevezett túlzottdeficit-eljárással lép fel. Jelenleg a 27 tagállamból nyolc ország, köztük Magyarország ellen folyik ilyen eljárás. A most részletezett szabályok értelmében a 3 százalékot további másfél százalékkal lehetne növelni, ha többletet az ország védelmére költik. A Bizottság becslése szerint, ha a tagállamok élnek a lehetőséggel, akár 600 milliárd euró is előteremthető négy év alatt.
A még nem véglegesített rendelet szerint a Bizottság kitolná a saját határait is. Az új tankok és légvédelem beszerzésén túl, különösen az orosz határtól távolabb fekvő országok kérésére, a kibervédelem is előtérbe került. Vezető bizottsági tisztviselők utaltak arra, hogy az Eurostat statisztikai szabályait rugalmasan értelmezve akár a lengyel határt védő infrastruktúrát is védelmi költségnek lehetne nevezni.
A Bizottság saját maga is venne föl hitelt, amivel az országok együttműködését és közös beszerzéseit támogatná. A Bizottság akár 150 milliárd euró értékben venne föl kölcsönt, de csak szigorúan limitált projektekre. A szerdán bemutatott legfontosabb kitétel, hogy csak olyan beszerzést vagy beruházást lehet támogatni, amiben legalább két tagország vesz rész egyszerre. A tagországok mellett Ukrajna és Norvégia is lehet megrendelő, valamint bizonyos projektekben a tagjelölt országoknak is lehetősége lesz részt venni, igaz, hitelt csak EU tagállamok kaphatnak.
A közös beszerzésekkel az ipari kapacitások kiépítését akarják serkenteni, a védelmi iparra különösen igaz, hogy a gyártók csak akkor vállalnak be költséges kapacitásbővítést, ha biztosak benne, tartósan számolhatnak megrendelésekkel.
A megrendeléseknek ráadásul főszabályként EU-s vagy ukrán székhelyű gyártóhoz kell érkezniük. Egyes országoknak, különösen Franciaországnak régóta kérése volt, hogy az új védelmi kapacitásokat a kontinensen, például francia gyárakban növeljék, és ne amerikai vagy más megrendelők járjanak jól. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője hangsúlyozta, nem lenne szerencsés „új függőségeket” kialakítani, utalva arra, hogy ma már nem magától értetődő, milyen megkötések érkezhetnek Washingtontól az amerikai fegyverek használatához.
A magyar kormány már jelezte, nem kérnek az új uniós hitelből, „tanulva a Covid után fölvett hitel tanulságaiból”. Ezt a hitelt Magyarország azért nem tudta eddig fölvenni a Bizottságtól, mert a saját maga által vállalt reformokat nem teljesítette. Orbán Viktor miniszterelnök minden bizonnyal a csütörtökön kezdődő EU-csúcson az Országgyűlés minapi határozatára hivatkozva fogja ellenezni a közös előrelépést, csakhogy a döntéshez nem lesz szükség egyhangúságra, és a következő hónapokban indulhatnak is a közös beszerzések, akárhova is áll Budapest.
Szijjártó Péter is elmagyarázta, hogy miért vétózott Orbán Viktor az EU-csúcson