51 milliárdot a termelők kapnak. A ma még elsődleges fűtőanyagnak számító földgáz kiváltására elsődlegesen a föld- vagy hulladékhőhasznosítást, a hőszivattyút, a biomasszát (növényégetést) és a hőtárolót támogatják. Pályázónként 200 millió és 3,5 milliárd forint közötti összeg nyerhető el.
A fennmaradó 45 milliárdot szolgáltatóknak szánják. Ebből 25 milliárd forint hatékonyságra, 20 milliárd pedig megújulóalapú hőforrásokra, hulladékhőhasznosításra a vezetékes kapcsolatok kialakítására fordítható. Cél a csőszigetelések javítása is. Itt egy nyertesre 20 milliótól másfélmilliárd forintig terjedő összeg juthat. A tervek mostantól március végéig véleményezhetők, a kiírások pedig áprilistól indulhatnak. A program célja az energiafüggetlenség, az ellátásbiztonság, a környezetvédelem, a tiszta energiaforrások hasznosítása, a fogyasztói kényelem és a hatékonyság fokozása, illetve a rezsialap tehermentesítése. Bár a forrás eredetére a közlemény nem tér ki, Czepek Gábor kapcsolódó Facebook-videójából kiderül, hogy a pénzt az EU biztosítja, ami „az ellenzék szerint nincs vagy elvonták, de igenis létezik”.
Magyarországon több mint 210 távhőrendszer biztosít fűtést közel 700 ezer háztartás, azaz mintegy másfélmillió lakos, valamint hozzávetőleg 12 ezer oktatási, szociális és egészségügyi intézmény, bevásárlóközpont és sportlétesítmény számára - írja az Energiaügyi Minisztérium. A kormány a végsőenerga-felhasználáson belül a 2030-ra vállalt korábbi, 21 százalékos megújuló-arányt 30 százalékra emelte. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a földhő kiváltképp a távfűtés zöldítésében hasznosítható, amit a tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció is megerősít. Az eljárás távfűtésen belüli aránya 2018 és 2023 között 5,3-ról 8 százalékra nőtt. E tekinteben például Győr, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Szeged és Szentes mutat jó példát.
