Sulyok Tamás megmagyarázta, miért írta alá a gyülekezési törvény korlátozását

Megmagyarázta, vagy pontosabban fogalmazva, megjogászkodta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Facebookon, hogy pontosan miért is írta alá a gyülekezési törvény korlátozását.

Azt írta: „Az Országgyűlés az általa elfogadott 2025. évi III. törvényben a gyülekezési alapjogot a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény) 6/A. §-ában meghatározott törvényi tilalomba ütközés esetére korlátozta. A tilalom Gyermekvédelmi törvényben rögzített célja és tárgya többek között a gyermekeknek a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító családi környezetben való nevelkedésre vonatkozó jogait sértő, kéretlen beavatkozó magatartásoktól, hatásoktól történő jogi védelem biztosítása. Ez az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésén nyugszik, ami alapvető jogvédelemben részesíti a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, a születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. Ugyancsak alapvető jogként biztosítja az Alaptörvény VIII. cikk a békés gyülekezéshez való jogot” - olvasható a precíz jogi bikkfanyelven megírt magyarázat.

A köztársasági elnök úgy látja, hogy a gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel, jelen esetben pedig az alapvető jogok alanyi köre és eltérő sérülékenysége az államfő szerint önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása.

Sulyok Tamás azt is hangsúlyozta, hogy a jogszabályt a parlamenti képviselők több mint kétharmada szavazta meg, a gyülekezési jog lényegi tartalmát pedig nem érinti, csupán a gyermekek Alaptörvényben biztosított alapvető jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki. Az pedig, hogy pontosan mely konkrét gyűlések, rendezvények esetében áll fenn az elfogadott törvényi szabályozás alkalmazásának szükségessége, az eddig is érvényben volt szabályozással egyezően egyedi jogalkalmazói mérlegelés körébe tartozik, a megfelelő jogorvoslati lehetőség rendelkezésre állása mellett - tette hozzá.

Valójában az Orbán-kormány nem először csorbítja a gyülekezési jogot szimplán annak mentén, hogy mi tetszik neki és mi nem. Az izraeli-palesztin konfliktus vonatkozásában 2023 óta meg van tiltva, hogy a gázai háborúban meggyilkolt palesztin civilek mellett szolidaritási tüntetést lehessen tartani. Orbán Viktor akkor hivatkozásként azt dobta be, hogy terrorszervezetek mellett nem lehet tüntetni, azaz nemes egyszerűséggel összemosta a palesztin civileket a szélsőséges, iszlamista Hamásszal, miközben a lépés valós indoka feltehetően inkább az volt, hogy Orbán Viktor közismerten jó viszonyban áll az izraeli szélsőjobboldali Netanjahu-kormánnyal.

Arra pedig, hogy miért hatalmának 15. évében szánta el magát a NER a szexuális kisebbségek demonstrációjának betiltására, ésszerűbb magyarázatnak tűnik, hogy a Fidesz megpróbál éket verni a nála a legtöbb közvélemény-kutatás szerint immár tartósan népszerűbb Tisza Párt ideológiailag feltehetően diverz szavazóbázisa közé.