Végzetesen kettévált az ország, és a két oldal közötti rés egyre nagyobb, ahogy ennek következményei is azok – a többi között erről beszélt a Népszava-est rendezvényén Lengyel László politológus, jogász-közgazdász. Mint kifejtette a globalizáció, az európai integráció nyerteseit – akik jellemzően a nagyvárosokban élnek – és veszteseit – többségében a kistelepülésen élőket - a többségük érdekében egymásnak ugrasztották a politikusok. Ez nem magyar sajátosság, hanem világjelenség, szerinte ahogy Orbán Viktorral, úgy Donald Trumppal is ez a helyzet. Abban, hogy a magyar közélet messiáskomplexusig, az ellenfeleit poloskázó miniszterelnökig és „lájkvadász” politikusokig jutott, annak is szerepe van, hogy a rendszerváltás utáni generációk azt látják, hogy sosem lesz állásod, ha utcára mész a kormány ellen. - Magyarországon hozzászoktatták az új nemzedékeket, hogy vagy beilleszkedsz, az új rendszerhez illeszted a karrierpályádat, vagy senki vagy. Azt már nem is mondom, ha valaki szimpatizánsként esetleg a Pride-ra vagy a pedagógustüntetésre megy ki, tudhatja, hogy „feketelistára” kerül – fogalmazott.
Lengyel László szerint az egymás iránti mély gyűlölet továbbra is velünk marad majd, és nem szűnik meg a NER távozásával. Arról is beszélt, hogy a politikusok ott tudják leginkább „megvásárolni” a választókat, ahol a közösség nem működik jól. „Svájcban azt sem tudják ki a külügyminiszter, vagy a kormányfő. De Finnországban sem igazán látunk ilyet”. Lengyel kiemelte, hogy a mai politikusok hitele a médián alapszik. „Többmilliós közönséget lehet jobbra-balra mozgatni a virtuális világban. A politikus ma nem biztos, hogy hatalomra vagy pénzre, egyedül lájkokra vágyik. Azt gondolják, attól függ a választás megnyerése, hogy hányan nézték meg a podcastjüket. Ha jó történeted van, az ellenfeled meg van verve. Ha nem találod el, akkor vége.” Ilyen történet Orbán Viktor poloskás beszéde és ugyanez a helyzet a Pride-dal is – mondta a politológus.
