Mondhatni, 3155 repontra lesz szükség Magyarország összes településének önkormányzati rendszervisszaváltására, legkésőbb 2026 tavaszán. Az újrahasznosítás a palackok esetében egyre elfogadottabb. Azzá kell tenni 1990-es rendszerváltozással megszerzett, az Orbán-kormány által elrabolt alapjogaink visszavételét is, a gyülekezési jogtól kezdve az önigazgatás jogáig. Minden szinten újra kell hasznosítanunk az önkormányzatiságot, amelynek fogalmát az elmúlt 15 év alatt végleg kiüresítették. Lépni kell, mielőtt nyakunkra ültetik a 35 éve leváltott tanácsrendszert, amely a hatalom meghosszabbított karjaként működött a Kádár-rendszerben, hasonlóan a mára feltámasztott főispánok korához.
A fideszes Sára Botond, a budapesti főispán például a tavaly júniusi önkormányzati választáson a Fővárosi Közgyűlésben kialakult politikai patthelyzetet felülről, hatalmi szóval oldaná meg. Ha a bíróság is rábólint, Karácsony Gergely főpolgármester helyettesének akár a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjét, Szentkirályi Alexandrát is kijelölheti, tovább növelve a káoszt. A Tisza Párt tavalyi berobbanása normális esetben politikai megoldásokra, tárgyalásokra sarkallná a feleket, de a kormány gonosz szándéka, hogy a viszály almájával botrányt keltsen a budapesti városházán. Mindez azonban csak a felszín, a valódi ok, hogy 2025-re teljesen kiszipolyozták önkormányzatokat.
Nem véletlen, hogy a Tisza Párt tervezett országos szavazásának egyik kérdése a következő: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzatok visszakapják a hatásköreiket, intézményeiket és forrásaikat az oktatás, az egészségügy és a szociális területen?” A válaszadáshoz vissza kell mennünk az időben 35 évvel, amikor az első szabadon választott parlament – a szubszidiaritás eredetileg kereszténydemokrata elve alapján, amelynek lényege, hogy helyben dőljön el, ami helyben eldönthető – meghatározta a lakosságot megillető helyi alapszolgáltatások körét. Akkor a települési önkormányzatok még megkapták a személyi jövedelemadó helyben befizetett összegének a száz százalékát.
Az szja-ból visszaosztott összegek az egymást váltó kormányok alatt folyamatosan csökkentek, majd a NER alatt végleg eltűntek. Amíg 2010 előtt egyre több feladatot terheltek az önkormányzatokra, elegendő forrás nélkül – ez a hitelek féktelen felvételéhez, eladósodáshoz vezetett –, addig 2010 után a feladatokat vették el, a maradék forrásokkal együtt. A jótettnek hirdetett adósságátvállalás fejében az iskolákat, a kórházakat és a szociális ágazatot államosították, így ma már – szolidaritási hozzájárulásként – az önkormányzatoknak kell sápot fizetniük az államnak. Ha az ellenzék valóban országos rendszerváltást akar, sürgősen ki kell dolgozni az önkormányzati rendszervisszaváltás menetét is, ajánlatot téve, szövetséget kínálva 3155 településnek. Az önkormányzatok elöljáróságokká alakításának, a tanácsrendszer új köntösben való visszahozatalának megakadályozása – a polgármesterek, a helyi testületek színétől függetlenül – közérdek.