Részletesen meghatározta az Orbán-kormány, milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy egy önkormányzathoz költségvetési biztos érkezzen – derül ki egy, a Nemzetgazdasági Minisztérium által csütörtökön közzétett rendelettervezetből.
Mint korábban mi is hírt adtunk róla, a kabinet a közérdekre hivatkozva kötelezővé teszi költségvetési biztos kirendelését, ha az önkormányzat „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetbe” kerül. A kincstár elnöke által kirendelt biztos kormányhivatali és számvevőszéki eljárást kezdeményezhet, szakértőket bízhat meg, valamint indítványozhatja csődbiztos kijelölését az általa vizsgált településen. A költségvetési biztos a kormányrendeletben „meghatározott intézkedéseket foganatosíthat”, amelyeket az önkormányzat köteles eltűrni.
Új elemként maga az önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, valamint területfejlesztési és térségi önkormányzati társulások is kérhetik, hogy költségvetési felügyelőt nevezzenek ki gazdálkodásuk ellenőrzésére. Ez a felügyelő nemcsak az önkormányzatok, hanem az önkormányzatok tulajdonában lévő gazdasági társaságok pénzügyeit is vizsgálhatja, továbbá ÁSZ- és kormányhivatali vizsgálatokat is kezdeményezhet.
Még szorosabbra húzná a gyeplőt az Orbán-kormány, önkormányzati pénzt akar a hatalmas költségvetési hiány enyhítésérePár hete még nem volt egyértelmű, mi számít romló pénzügyi helyzetnek. A tervezet ezen változtat. Tanúsága szerint a 20 ezer főt meghaladó lakosságszámú települések önkormányzatainál súlyosan romló pénzügyi, gazdasági helyzetnek minősül, ha „pénzeszközei és állampapírban tartott forrásainak együttes összege a legutóbbi elfogadott beszámolójának adatait és az azt megelőző negyedik év végi adatokat vizsgálva legalább 75 százalékkal mérséklődött és ezen források „aránya kisebb, mint a legutóbbi elfogadott beszámolójának adatai szerinti költségvetési kiadási főösszeg 4 százaléka.”
A rendelet rögzítené azt is, hogy a lakosságszám tekintetében a tárgyévet megelőző év január 1-i állapot szerinti adatokat kell figyelembe venni. Budapesten pedig a fővárosi kerületek és a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület együttes lakosságszámát kell alapul venni.
Emellett szigorúbb ellenőrzés alá vonnák az önkormányzatok gazdálkodása mellett az önkormányzati gazdasági társaságok pénzügyi helyzetét is. A jövőben a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások és térségi fejlesztési tanácsok tulajdonában lévő gazdasági társaságoknak nemcsak a tárgyévet megelőző lezárt két üzleti év számviteli beszámolóját, hanem a tárgyévet megelőző és a tárgyévi üzleti év féléves adatairól is információt kell szolgáltatniuk.
A tervezet indoklása szerint a cél az önkormányzatok működőképességének biztosítása, valamint a közfeladatok zavartalan ellátása.
Itt a törvénytervezet, az Orbán-kormány azt akarja, hogy a Magyar Államkincstár kapja meg az önkormányzatok pénzét