Orbán Viktor;pride;gyülekezési törvény;poloska;Fabiny Tamás;

Korábbi felvétel

Fabiny Tamás a Pride-törvényről: Ez a mostani tiltás és az ezzel kapcsolatos hisztéria emberek életébe kerülhet

„Kérem szépen a döntéshozókat: a lelki szempontokra, hogy itt emberekről van szó, figyeljenek!” – üzente az evangélikus püspök. Beszélt arról is, hogy szerinte miért nem szólalt meg más magyarországi egyházi vezető Orbán Viktor poloskázó beszéde után.

A gyülekezési szabadság természetes emberi jog, amit én védek. A hitünkből is következik, egyébként a protestantizmusnak is az egyik alapelve a Luther által is képviselt keresztény szabadság: nem várta meg, hogy engedélyt kapjon arra, hogy megszervezze az új közösségét, vagy kiszögezze a 95 tételét, hanem a lelkiismeretére hallgatott. A lelkiismeret megnyomorítása tehát, akár a gyülekezési korlátok bevezetésével, számomra nem elfogadható” – jelentette ki Fabiny Tamás evangélikus püspök a VálaszOnline podcastjában a kedden elfogadott, a Pride betiltását is lehetővé tévő törvénymódosítással kapcsolatban.

Hozzátette, szerinte nem jutottunk el oda, hogy aki akarja, az egyházban is tudja elmondani, hogy meleg, még szégyellnivaló, ha valaki rádöbbent arra, hogy neki az identitása más, mint amire őt a hittanórán tanították, vagy amit ő a saját hite alapján képzelt magáról.

Ne felejtsük el, hogy itt megnyomorított, szégyenbe, megalázott helyzetbe taszított emberek vannak; a szuicid gondolatok valósággá válhatnak, míg a közösség átélése és a hasonló gondokkal küzdő emberekkel való találkozás terapikus lehet. Tudom, rengeteg vadhajtása volt a Pride-nak, de tudomásom szerint nem erről szól ma már, hanem arról a lehetőségről, hogy ezek a megnyomorított emberek valahol beszéljenek más hasonló gondokkal küzdő emberekkel. És itt az egyháznak is nagyon sok feladata van” – fogalmazott.

Fabiny Tamás kiemelte, ez a mostani tiltás és az ezzel kapcsolatos hisztéria emberek életébe kerülhet.

„Lelkipásztori felelősséggel mondom, hogy ezekről az emberekről egyszer számot kell adni, akik most megnyomorítva érzik még inkább magukat. Kérem szépen a döntéshozókat: a lelki szempontokra, hogy itt emberekről van szó, figyeljenek!”

– jelentette ki. Hozzátette, hogy „ha – bocsánat, de – buzizunk meg még ennél is ocsmányabb eszközöket vetünk be, akkor e dehumanizálással megfosztjuk ezeket az embertársainkat attól, hogy ők Isten képmásai, akik küzdenek az identitásukkal, akiket szeretnünk, segítenünk, támogatnunk kell.

Orbán Viktor március 15-i beszédéről Fabiny Tamás korábban a Szemléleken azt írta, „minden politikustól elvárható, hogy óvakodjon ellenfelei és a másként gondolkodók dehumanizálásától. Amennyiben azonban a közéleti szereplő önmagát kereszténynek vallja, akkor őt ettől nemcsak a jó ízlés és a riasztó történelmi példák kell, hogy visszatartsák, hanem a Szentírás is”. Az evangélikus püspök most elmondta, tekintettel arra, hogy a szónok – ebben az esetben Magyarország miniszterelnöke – nemcsak most, hanem máskor is előszeretettel használ biblikus képeket, bibliai metaforákat, teológiai tartalmú kifejezéseket, azt gondolja, kötelessége ezzel kapcsolatban állást foglalni.

Arra a kérdésre, szerinte miért nem szólalt meg más magyarországi egyházi vezető a poloskázás után, közölte, biztos, hogy ebben is szerepet játszik az egyházak anyagi kitettsége. 

„Sokan engem is óvtak attól, hogy nagyon sokat beszéljek, mert ezt állítólag már forintosítani is lehet. Ha például elindul egy egyházi projekt, amit a vezetők szeretnének védeni, de félnek, hogy egy rossz megnyilatkozásuk miatt leállítják ezt a projektet, akkor esetleg valóban meggondolják, hogy járassák-e a szájukat”

– fogalmazott. Majd megjegyezte, a legjobb volna oda eljutni, hogy ne legyen függvénye egyik a másiknak, hanem azt lehetne mondani, hogy „barátom, te most olyat mondtál, amivel én nem értek egyet, akár politikai, akár teológiai téren, de annak az egyetemnek vagy templomnak csak meg kell épülnie, azt az óvodát csak el kellene indítani”. Ez a baj – folytatta –, hogy ezek a mai magyar gyakorlatban mindig összemosódnak: a patrónus–kliens elv még mindig érvényesül az egyházfinanszírozásban. Fabiny Tamás kiemelte, olyan egyházfinanszírozást kellene kidolgozni, ahol előre lehet kalkulálni azzal, hogy az egyházaknak mi jár, és se túlszeretni, se büntetni nem kell az egyházakat.

A szülők egy része megunta a várakozást.