Lassan, de közösen erősödik Európai Unió, csak a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő felejtett el egyeztetni az egyik nagy tervéről

Kis lépésekkel halad az EU a megkezdett úton az erősebb védelem felé, amiben Magyarország sem lóg ki a sorból. A csütörtökön késő estig tartó EU-csúcson sikerült a huszonhét tagállam vezetőjét közös nevezőre hozni a legtöbb témában, miután hamar eldőlt, hogy Orbán Viktor kimarad Ukrajna támogatásából.

Az európai védelem kérdéséről Magyarország is elfogadta az úgynevezett következtetéseket, vagyis a politikai dokumentumot, amely a fő irányokat határozza meg a jövőre nézve. A végső szöveg igen szűkszavú lett, de nem is volt cél konkrétumok kialakítása, hiszen a Európai Bizottság csak egy nappal az EU-csúcs előtt ismertette a legújabb terveit arról, hogyan képzeli el az Európa védelmére szánt többletpénz előteremtését. A javaslat a költségvetési szigor lazításával és közös európai hitelfelvétellel teremtene elő akár 800 milliárd eurót a következő négy évre. Most inkább csak az irányokról vitatkoztak a tagállamok vezetői, és világosan látszott, hogy a többség egyetért a célokkal. Ahogy korábban írtuk, hazánk ellenzi a közös hitelfelvételt, de ehhez a gyakorlatban nincs is szükség minden tagállam támogatására.

Ugyan két hete a tervet még „Rearm Europe” vagyis Európa újrafelfegyverzése néven mutatták be, egyes tagállamok- köztük Olaszország és Spanyolország is-, nemtetszésüket fejezték ki. Részben mivel rossz történelmi képzetek társulnak a felfegyverzés szóhoz, másrészt az Oroszországtól távolabb eső államok hangsúlyozzák, a védelem sokkal komplexebb annál, minthogy beraktározunk rakétákból és tankokból.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott az ülés után, hogy szerinte egyértelmű prioritást élvez a keleti pajzs projektje, vagyis a lengyel és balti országok keleti határainak megerősítése. Szerinte természetes, hogy mindenki a saját perspektívájából tekint a védelemre, és tudja, „nem mindenki határos Oroszországgal és Belarusszal”, de a keleti országok védelmének fontosságát mások is látják.

A rövid távú védelmi célok finanszírozása egyelőre nyögvenyelősen alakul. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője által kezdeményezett terv Ukrajna katonai célú segítéséről nem kapott megfelelő támogatást. Az elképzelés szerint 2025-ben húsz és negyven milliárd euró közötti összeget kellene fordítani a tagállamoknak arra, hogy Ukrajna 2025-ös hadi kiadásait finanszírozni tudják, csakhogy a terv nem tartalmazott világos részleteteket, nem volt egyértelmű mi alapján számolnák ki a tagállamokra bontott összeget és mire is lenne pontosan szükség. Az esetleges magyar vétó miatt ráadásul a terv kizárólag önkéntes alapon állhatna össze. Egy tagállami diplomata lapunknak úgy nyilatkozott, Kaja Kallas nem készítette elő megfelelően a javaslatot, nem egyeztetett a legfontosabb országokkal mielőtt nyilvánosság elé ált, ráadásul a legelső, mindössze egyoldalas anyag több kérdést vetett föl, mint amennyi választ adott.

A csütörtöki EU-csúcson a gazdasági kérdésekben is lassú léptekkel haladtak előre az uniós vezetők. „A versenyképesség és védelem egy érem két oldala” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcs utáni sajtótájékoztatón. Ebben Magyarország a többi országgal egyetértésben halad, Orbán maga is számtalanszor beszélt a versenyképesség javításáról. Az elfogadott szöveg a kis- és közepesvállalkozások adminisztratív terheinek 35 százalékos csökkentését tűzi ki célul, de mint az EU-ban általában, a kitűzött célokat csak hosszú közös munka és kompromisszumok sora után érheti el a kontinens.