Európai Unió–Orbán Viktor 26-1

Ezen a csúcson már számítottak Orbán Viktor különállására diplomaták és európai politikusok nyilatkozatai és a háttérbeszélgetések alapján is, miután a két héttel ezelőtti csúcson kialakult 26:1 arányú felállást az Európai Tanács elnöke, Antonió Costa úgy kommentálta, hogy Magyarország elszigetelte magát, de ez nem jelent megosztottságot. Éppen ezért könnyen egyességre jutott a többi ország a szövegről, amely alapján Európa továbbra is támogatná Ukrajnát a saját területének védelmében és kiszámítható pénzügyi támogatást biztosítana. Emellett olyan béketárgyalásokat támogatna csak, amelyek valódi biztonsági garanciákat nyújtana Ukrajnának egy újabb háború ellen. Volomidir Zelenszkij ukrán elnök videóhíváson csatlakozott be a brüsszeli ülés egy részére, hogy tájékoztassa a vezetőket a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott tárgyalásokról.

Orbán Viktor miniszterelnök a csúcs előtt, valamint a Brüsszelben tartózkodó Orbán Balázs, a miniszerelnök politikai igazgatója, az ülés alatt újságírók kérdésére azt mondta, azért nem tudják támogatni a nyilatkozatot, mert Donald Trump amerikai elnök béketervét kellene támogatnia Európának. Ráadásul szerintük a többi EU tagállam Ukrajna tagfelvételét gyorsítaná, amit hazánk nem tudna támogatni.

A huszonhat ország által támogatott szöveg valójában csak annyit állít, hogy támogatják Ukrajnát az EU-tagság felé vezető úton és hangsúlyozzák az érdemeken alapuló folyamatot a bővítés során. Vagyis minden lépésre, így bizonyos csatlakozási témák tárgyalásának megnyitására is, csak akkor lenne lehetőség, ha minden előzetes feltétel teljesül.

A védelmi kiadások növelése is az európai vezetők asztalára került a találkozón, amely lapzártakor még nem ért véget. Az EU-csúcs lehet, hogy pénteken még folytatódik, de annyi bizonyos, hogy egyes kérdések megoldására júniusig várni kell. Nem kizárt, hogy Orbán Viktor itt is egyedül maradna, de információink szerint itt valószínűbb a megegyezés. Bármi is lenne a határozat, egy tagállami diplomata lapunknak hangsúlyozta, a mostani döntések még nem véglegesek, csak irányokat mutatnak, ezért egy esetleges magyar különállásnak nem is lenne gyakorlati kihatása.

A napokban körvonalazódnak azok a tervek, ami alapján az EU tagállamok megerősítenék saját védelmüket. Ez többek között a költségvetési hiányra vonatkozó szabályok lazításával és közös uniós hitellel oldanák meg a tagállamok.

Magyarország korábban jelezte, nem támogatja a közös hitelt, és ennek aláhúzására az Országgyűlés egy határozatot is elfogadott, csakhogy a hitel szabályainak uniós elfogadása a tagállamok alkotta Tanácsban minősített többséghez kötött. Azaz az elfogadáshoz a tagállamok 55 százalékának támogatása szükséges úgy, hogy az egyetértők a teljes lakosság 65 százalékát képviseljék. Magyarországnak ebben tehát nem osztanak lapot.

Európa újrafelfegyverzésére -közös és saját finanszírozás esetében is-, a fegyverrendszerek, védelmi képességek (egyebek mellett drónok, rakéták és rakétavédelmi-rendszerek) kiépítéséről szólna. Orbán Balázs Brüsszelben úgy nyilatkozott, ezt a magyar kormány is támogatja.

A Népszava kérdésére, hogy Európa felfegyverzésére azért is szükség van-e, hogy Oroszországot elrettentsük egy esetleges támadástól – amit az Európai Bizottság állít –, úgy válaszolt, azért kell felfegyverezni Európát, hogy senkiben ne tudjon megfoganni a gondolat, hogy Európára nyomást gyakorol katonai erőn keresztül. Arra a kérdésre, hogy volt-e olyan állam, amelyik az EU-t az elmúlt években fenyegette, az illegális migrációt hozta föl, mint biztonsági kihívást. A Euronews kérdésére, hogy Oroszország jelent-e fenyegetést Európára, Orbán Balázs úgy válaszolt: – Ha Európa gyenge, akkor igen.

Az EU-csúcson Ukrajnán és a védelem kérdésén túl gazdasági témákról, versenyképességről és a Közel-Keletről is tárgyalnak a vezetők, valamint első ízben informális megbeszéléseket folytatnak a 2028-tól kezdődő új uniós költségvetés kereteiről.