Az szja-mentességgel nem lett megoldva, a nők továbbra is nagyon erős anyagi függésben maradnak

Milyen hatása lehet a nők helyzetére és a nemek közti bérkülönbség ügyére a három- illetve kétgyerekes anyák személyijövedelemadó-mentessége?

A Magyarországon átlagos 18 százalékos bérszakadék problémáját ez nem fogja felszámolni vagy megoldani, már csak azért sem, mert ezt bruttóban mérik. Viszont félő, hogy hosszabb távon még hátrányt is jelenthet, ha a munkáltatók elkezdik a visszatérítéseket – akár burkolt formában – belekalkulálni a nők fizetésébe vagy a béren felüli juttatásokba. Ez akár a bérszakadék további növekedéséhez is vezethet. A nők anyagi biztonságának kérdésköre ezzel nem lett megoldva, nem minden nő akar vagy tud gyereket vállalni. Ezen felül ezek a támogatások nem stabilak, bármikor visszavonhatók, nem lehet élethosszig számolni velük, és továbbra sem szolgálják azt a célt, hogy a nők szakmai megbecsültsége növekedjen, ami a fizetések valódi emelkedését és a nők anyagi biztonságát is magával hozná. Vagyis továbbra is nagyon erős anyagi függésben maradnak a kormány döntéseitől és a férfi partnerük jövedelmi helyzetétől.

Kik azok, akik kimaradnak a támogatásokból?

Azokat a családokat megint gyakorlatilag figyelmen kívül hagyják, akik nagyon alacsony jövedelemből élnek. Ha megnézzük a KSH adatait, azt látni, hogy a három vagy több gyermeket nevelők 21-22 százaléka relatív jövedelmi szegénységben élő csoport. Az egyszülős családok – ahol egyébként több mint 80 százalékban az anya az az egy szülő, aki neveli a gyereket –, esetében ez az arány közel 24 százalék. A háromnál több gyereket nevelőknél körülbelül 20 százalékkal csökken a nők foglalkoztatottsági aránya. Ez erősen összefügg azzal, hogy egy olyan társadalomban élünk, ahol az emberek 70 százaléka úgy gondolja, a háztartási munka, a gyerek- és idősgondozás elsősorban a nők feladata, amit aránytalan mértékben rájuk is tolnak. Erre a politika is ráerősít, elég csak arra 2022-es intézkedésre gondolnunk, amikor a Fidesz a szociális törvény átírásával konkrétan kijelentette, hogy az állam gondozási terheit a családokra, végső soron tehát a nőkre hárítja. Három vagy több gyerek tehát, már egy teljes állás, ilyen élethelyzetben sok nő kénytelen feladni a munkáját, különösen vidéken, ahol hiányos a bölcsődei rendszer, rugalmatlan a munkaerőpiac. Rajtuk sem segít az adómentesség, de azok is nagyon csekély összeget kapnak majd, akik részmunkaidőben dolgoznak. Ez az intézkedés inkább a nagyvárosban élő, magasabb bevételű családoknak jelenthet valamennyi pluszt.

Hogyan lehetne úgy segíteni, hogy ezek a társadalmi csoportok se maradjanak ki?

Ennek a pénznek egy részét el lehetne költeni például a bölcsődei ellátás fejlesztésére. Bár az elmúlt években fokozatosan növekedett a bölcsődei férőhelyek száma – ehhez az is hozzájárult, hogy 2017-ben a családi napközik egy részét átalakították és becsatornázták családi bölcsődék kategóriájába, –, a mintegy 280 ezer 1 és 3 év közötti gyerekre még mindig csak kevesebb mint 65 ezer férőhely jutott 2024-ben. Ha mellé tesszük az idősgondozási rendszert is, a leginkább érintett 80-89 éves korcsoportban 400 ezren voltak 2024-ben, a férőhelyek száma azonban, itt is rendkívül alacsony, a 2019-es adatok alapján 54 ezer. Így ezek a gondozási feladatok szinte mind a nőkre hárulnak.

Nem minden nő anya, de ahogy fentebb említette, akkor sem biztos, hogy jó, ha a gyerekei számától függ az anyagi biztonsága. Hogyan lehetne előmozdítani az anyaság kérdésétől függetlenül a nők bérhelyzetét?

Már az nagyon sokat segítene, ha megbecsülnék és megfizetnék azokat a munkaterületeket, ahol elsősorban nők dolgoznak, méltatlanul alulfizetve. Az egészségügyi-, oktatási-, szociális szektorban a dolgozók körülbelül 80 százaléka nő. Egy másik nagyon fontos lépés lenne a bérek átláthatóságának előmozdítása. Az Amnesty International Magyarországnál évek óta foglalkozunk a témával, és most el is indítottunk egy online bérszakadék-kalkulátort, amelynek segítségével mindenki megnézheti, hogy az ő szakmájában és munkafeltételeivel mekkora a különbség nők és férfiak fizetése között. A tájékoztatás, a jogtudatosítás és az átlátható bérezés alapvelő feltételei a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőségnek. Pontosan ezért márciusban kampányt indítottunk, egy közös nyilatkozat keretében szeretnénk felhívni a politikai döntéshozók figyelmét arra, hogy látszatintézkedések helyett valódi lépéseket várunk tőlük a nemek közötti bérszakadék felszámolásában, és a nők anyagi biztonságának megteremtésében. Fontos, hogy a nyilatkozatot minél többen aláírják. A közös kiállásunk az amianoketilleti.hu online felületünkön érhető el.