Bár a magyarok többsége egyetért az anyák személyijövedelemadó-mentességével, hibának gondolják, hogy a kedvezménnyel megint inkább a tehetősebb családok járnak jól. Kétharmad pedig nem hiszi, hogy ezzel bárkit gyerekvállalásra lehetne ösztönözni.
A miniszterelnök februári évértékelőjén jelentette be, hogy idén októbertől személyi jövedelemadó-mentességet kaphatnak a három gyermekes anyák, a kétgyerekeseknél pedig lépcsőzetesen vezetik be az adómentességet 2030-ig. Azóta a 30 év alatti egy gyermeket nevelő anyákra is kiterjesztették a kedvezményt, az erről szóló javaslatot hétfőn nyújtották be a parlament elé.
Orbán Viktor bejelentette, a 30 év alatti egygyermekes anyák is szja-mentességet kapnakAz anyák ilyen típusú támogatását a magyarok többsége jónak tartja – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített márciusi, reprezentatív kutatásából. (A felmérés még azelőtt készült, hogy az egy gyerekeseket is bevették volna a kedvezményezetti körbe.) A megkérdezettek 56 százaléka válaszolt igennel vagy „inkább igennel” arra a kérdésre, hogy egyetért-e ezzel az intézkedéssel, 40 százalék pedig nemmel.

Az erről alkotott véleményeket erősen befolyásolja a pártszimpátia: a Fidesz szavazóinak 95 százaléka elégedett ezzel a családtámogatási eszközzel, az ellenzékieknek viszont csupán 31 (ezen belül a Tiszások 27), a bizonytalanoknak pedig 56 százaléka.
Azt viszont a magyarok 71 százaléka helyteleníti, hogy az intézkedés a már korábban bevezetett adókedvezményekhez hasonlóan a magasabb jövedelmű, tehetősebb családokat nagyobb mértékben segíti. Ebben a kérdésben még a kormánypárti szavazók többsége is hajlik a kritikára: 46 százalék szerint ez így nem helyes, szemben 42 százalék támogatóval.
A leggazdagabbak járnak a legjobban az anyák szja-mentességévelKiszámolták, Novák Katalin havi 864 ezer forintot nyerhet a magyar anyák szja-mentességénÖsszességében az ellenzékiek 86 százalékának nem tetszik ez a fajta diszkrimináció, ezen belül a Tisza szavazók 90, a DK-sok 91, a szélsőjobboldali Mi Hazánk hívek 49 százaléka gondolkodik így.
Hasonlóan szkeptikusak az emberek azzal kapcsolatban, hogy ezek az adókedvezmények alkalmasak lennének arra, hogy gyerekvállalásra ösztönözzék a fiatalokat. Ebben kizárólag a Fidesz (77 százalék) és a Mi Hazánk (60 százalék) szavazóinak többsége hisz. Összességében a megkérdezetteknek 65 százaléka szerint nem hatékony ez a módszer, szemben 31 százalékkal. Az ellenzékiek (90 százalék), azon belül a Tiszások (94 százalék) kifejezetten nem hisznek benne, hogy ettől több gyerek születne az országban.

A többségnek az sem tetszik, hogy 2008 óta nem emelkedett a családi pótlék összege, amely gyakorlatilag az egyetlen olyan támogatási forma, amely nem diszkriminálja valamilyen módon a társadalom alsóbb rétegében elhelyezkedő családokat. Az ellenzékiek 90, a bizonytalanok 83, a kormánypártiak 58 százaléka helyteleníti, hogy a juttatás összege 17 éve változatlan.
A kutatás arra a kérdésre is kereste a választ, hogy vajon az emberek mennyire látják nehéznek az anyák helyzetét ma Magyarországon. Tízből nyolc ember úgy látja, nem könnyű, vagy „inkább nem könnyű” egy anya számára összeegyeztetni a munkát és a családot, ennek ellenkezőjét csupán 15 százalék állította. A Fidesz szavazói között vannak a legtöbben, akik szerint a szerepek összeegyeztetése nem nehéz a mai hazai viszonyok között, de még így is csak minden harmadik kormánypárti szimpatizáns gondolkodik így.
Amikor arra kérték a válaszadókat, hogy jelöljék meg, hogy egyes tényezők mennyiben járulnak hozzá az anyák könnyebb boldogulásához a munkaerőpiacon, 90 százalék nevezte meg a rugalmasabb munkahelyeket.
Emellett 83 százalék szerint a jobb bölcsőde, óvodai, iskolai ellátás, 81 százalék szerint az apák nagyobb szerepvállalása, 79 százalék szerint pedig a több részmunkaidős állás segítene az anyák helyzetén a munkaerőpiacon.