Magyarország;szennyezés;vízkészlet;glifozát;

Szinte minden magyarországi vízben kimutatható a glifozát

Egyes 130–160 méter mély kutakban is szermaradványokra bukkantak. 

Magyarország tavaiban, folyóiban és talajvizében is kimutatható a glifozát jelenléte – derül ki egy eddig nem publikált jelentésből, amelyet az Átlátszó szerzett meg.

Ez a vegyszer világszerte – így hazánkban is – a legnagyobb mennyiségben használt gyomirtó szer, amelyet házikertekben, mezőgazdasági területeken, valamint utak és vasutak mentén alkalmaznak. Mivel jól oldódik vízben, az öntözés és a csapadék hatására könnyen bejut a talajba, majd onnan eléri a felszíni és felszín alatti vízkészleteket, végső soron pedig akár az élelmiszerekbe és az ivóvízbe is bekerülhet.

A glifozát vízi élőlényekre gyakorolt káros hatása egyértelműen bizonyított, míg az emberi egészségre gyakorolt esetleges rákkeltő, hormonrendszert károsító vagy utódfejlődést befolyásoló hatásai egyelőre nem tekinthetők véglegesen igazoltnak.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 2019-ben végzett országos vizsgálatában 1700 felszíni és 1200 talajvízmintát elemeztek. A talajvíz-minták 14 százalékában kimutatták a glifozátot vagy annak bomlástermékét, az AMPA-t, míg 2,5 százalékukban az érték meghaladta az elfogadott határértéket. A szennyezés nemcsak mezőgazdasági területeken volt jelen: például a Balaton-felvidék forrásvizeiben is kétszeres határérték-túllépést mértek olyan helyeken, ahol nincs közvetlen agrártevékenység.

Különösen aggasztó, hogy jelentős mennyiségű szermaradványt találtak a vízművek által használt, akár 130–160 méter mély kutakban is – ezt a kutatók szerint megdöbbentő.  Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nincs kifejezetten a glifozátra vonatkozó határérték a talajvíz és a felszín alatti vízkészletek esetében. A szakemberek ezért az általános növényvédőszer-határértéket vették alapul, amely nem közvetlen egészségügyi határértéket, hanem a víz szennyezettségi állapotát tükrözi – figyelembe véve a környezetvédelmi és ivóvíz-hasznosíthatósági szempontokat.

A felszíni vizek esetében a minták háromnegyedében mutatták ki a glifozátot vagy annak bomlástermékét, és közel minden második minta koncentrációja meghaladta a határértéket.

Egy nemrégiben elvégzett közvélemény-kutatás is igazolta egy erőteljesebb fellépés és szabályozás szükségességét az Egyesült Királyságban.