Az Egyesült Államok legjelentősebb növénytermesztő régióiban élők harmada veszélyesen sok gyomirtónak van kitéve a mindennapokban. A legelterjedtebb készítmények hatóanyaga, a glifozát miatt az 1990 utáni évtizedekben ezekben az államokban az átlagosnál korábban és alacsonyabb születési súllyal jöttek a világra a csecsemők. Ez a későbbiekben tanulási zavarokhoz és a fertőzés kockázatának növekedéséhez vezethet – derül ki az Oregoni Egyetem kutatóinak az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia lapjában megjelent tanulmányából.
Azokon a helyeken, ahol a génmódosított - glifozátnak ellenálló - kukorica, szója, gyapot elterjedt, még súlyosabb a helyzet. (Ez az egyik nagy veszélye a génmódosított növényeknek, nem a fogyasztásuk.) Az USA-ban az utóbbi húsz évben jelentősen növekedett az ilyen növények termesztése, ennek következtében a veszélyes növényvédő szer felhasználása 750 százalékkal nőtt. (Emellett a glifozát nem csak a mezőgazdaságban, hanem a pázsitokon, kiskertekben is széleskörűen elterjedt.) Ennek ellenére a tudomány és a politika vonakodik annak kivizsgálásától, hogy milyen hatása van a szer az emberi egészségre.
Európai tanulmány igazolja, hogy elhagyható a glifozátAz Orbán-kormány állítólag megvédi a gyerekeket, de közben a hormonzavart okozó szerek betiltása ellen szavazAoregoni kutatók több mint tízmillió, 1990 és 2013 között a mezőgazdasági jellegű régiókban született amerikai adatait elemezték. Kiderült, hogy a magzati és újszülött kori paramétereket alapvetően befolyásolja a születési hely adott évi GMO-termesztési intenzitása és a kipermetezett glifozát mennyisége. Az adatok alapján egyértelműnek látszik, hogy a gyomirtó szerek hatással vannak a várandóság időtartamára, a csecsemők születéskori testtömegére. 2005-re a glifozátrezisztens kukorica-, szója- és gyapotfajták által dominált megyékben az átlagosan 1,5 nappal korábbra született csecsemők átlagosan 30 grammal voltak kisebbek a hagyományosan nemesített fajtákat termesztő agrárvidékek szülötteinél. A glifozátnak kitett csecsemők születési súlyában tizenkétszeres volt a különbség az alsó és a felső tized között. Ezek az eredmények azt feltételezik, hogy az elmúlt húsz évben a vidéki amerika, a mezőgazdaságból élő megyék népessége egyenlőtlen mértékben - és dokumentálatlanul - fizetett meg egészségével a glifozát felhasználásért. Emmet Reynier és Edward Rubin a cikk közgazdász szerzői szerint a koraszülések személyenként 82 ezer dollár orvosi, oktatási és más plusz költséggel járnak. Csak a koraszülések kezelése 750 millió - 1,1 milliárd dollár költséggel jár az Egyesült Államokban évente, a többi egészségügyi költséget nem számolva.
Az EU meghosszabbbította az engedélyt
Az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) 1974-ben engedélyezte a glifozát használatát a kukorica-, szója- és gyapotföldeken. A GM-módosított változatuk termelésben 1996 óta használják. Az ilyen engedélyeket tizenöt évente felül kell vizsgálni, legutóbb az EPA 2020-ban jelentette ki, hogyha a szert az ajánlásoknak megfelelően alkalmazzák, nem jelent veszélyt az emberekre, és szerintük rákot sem okoz. “Nagyon sokféle állítást hallottunk a növényvédő szerek káros hatásairól, amelyek inkább egybeeséseken, mint konkrét eseteken alapulnak. Az emberek aggódnak, és hogy biztosak lehessünk, nagyon alaposan vizsgálódtunk” - mondta Reynier. 2015-ben az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Szervezete a valószínűsíthető karcinogén anyagok közé sorolta glifozátot. Hazánkban az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának kormánypárti többsége a 2017. május 9-i ülésén elutasította a glifozát felhasználásának korlátozására tett javaslatokat. 2019-ben Ausztriában betiltották a szert, amit az EU-ban 2001-ben engedélyeztek.
Az Európai Bizottság tavaly novemberben tíz évvel meghosszabbította a glifozáttartalmú növényvédő szerek használati engedélyét - bizonyos új feltételek és korlátozások mellett -, mert a tagállamok nem érték el a jóváhagyás megújításához vagy elutasításához szükséges minősített többséget. A glifozátot tartalmazó növényvédő szerek nemzeti engedélyezéséért a tagállamok felelősek, amelyek továbbra is korlátozhatják használatát, ha a kockázatértékelés eredményei alapján ezt szükségesnek ítélik, különös tekintettel a biológiai sokféleség védelmére – áll a Bizottság közleményében.
