A Szentandrássy István Roma Művészeti Galériában jártunk, ahol Szolnoki Csanya Zsolt Jeltelen gesztus című tárlatát néztük meg. Az 1962-ben, Miskolcon született Szolnoki Csanya Zsoltnak többször volt már egyéni kiállítása. 2023-ban a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg Romokat építek című, a versekkel párhuzamosan képeket tartalmazó verseskötete.
„Úgy érzem, hogy a nyelvnek határai vannak. Ezért nehezebb nekem a költészet, mint a festés, itt szabadnak érzem magam. Ahol a nyelv határai véget érnek, ott kezdődik számomra a képzőművészet” – nyilatkozta egy másik interjúban.
Aki a két szintet elfoglaló képeken a cigány motívumokat, alakokat keresné, csalódik. A kiállított művek esszenciája az egyetemesség, egy keletkezéstörténet megkomponálása nyugtalanítóan felvitt színekkel, a vászonból kimeredő anyagokkal, textilekkel, újságcikkekkel, szövegtöredékekkel, a valóság érdes teste, mondhatnánk, ha tudnánk, mi az a valóság. Szolnoki Csanya Zsolt képeihez kell egy távolság.
Egyrészt érdemes tőlük messzebb állni, hogy összeadódjanak a motívumok, és együtt kiadjanak egy jelentést, értelmezést, másrészt a világról kialakult, megrögzött, napi használattá vált fogalmainktól rugaszkodjunk el egy rövid időre, hogy ne befolyásolják, zavarják a szemlélődést, s ezáltal a jelentést, értelmezést. A mozgalmas, lendületes festmények nem korlátozzák a befogadót egyetlen pont, részlet szemlélésére, mint a világegyetem, teljes egészében kívánják a látást, a láttatást. Aki óvatosan, némi fenntartással közelít az absztrakt képekhez, engedje meg magának azt a luxust, hogy az anyag(ok) és a színek közti játékra figyel. Az anyag varázsa olyannyira magával ragadó, hogy ha szabadna, megérintenénk, összefogdosnánk a képeket.
„Azt festem, ami leginkább én vagyok. Természetesen az egyén nem választható el a külvilágtól, különböző hatások érnek engem is, de ezeknek a dolgoknak a feldolgozása már teljességgel a sajátom”
– mondta lapunknak Szolnoki Csanya Zsolt. „Sokszor megtörtént, hogy munka közben egy vers forog a fejemben. Ez nyilván tudattalanul is hatást gyakorol a kép esztétikájára, és ha úgy érzem, hogy szervesülnek a szavak, mint képalkotó tényezők, akkor bele is írom a képembe. Többnyire Pilinszky János és Paul Celan hatnak rám leginkább” – magyarázta.
Kunhegyesi Ferenc festőművész, a Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria művészeti vezetője úgy gondolja, hogy Szolnoki Csanya Zsolt festészete nem kultúrgettó, nem egy dobozba zárt kompakt csomagolású kulturális recept. A gondolkodó ember elkerülhetetlen magányának súlyait vakolja a vászonra. Önazonos, nem követ iskolákat, harlekin, aki fittyet hány minden rendszernek, s teszi ezt a legnagyobb fegyelmezettséggel, ahogyan az egy művésztől elvárható. Hozzátette, hogy ezzel a kiállítással a Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria tükröt tart mind a roma, mind a többségi társadalom felé abban a tekintetben, hogy Balázs János, Péli Tamás és Szentandrássy István után nem állt meg a roma származású alkotók képzőművészeti evolúciós láncolata.
Papp Róbert, a galéria igazgatója azon a véleményen van, hogy a Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria számára kiemelten fontos, hogy bemutassa azokat az alkotókat, akik új irányokat jelölnek ki a roma képzőművészetben.
„Szolnoki Csanya Zsolt művei túlmutatnak a hagyományos elvárásokon: alkotásai az emberi lét eredetét kutatják, és egyszerre szólnak az ősi gesztusokról és a mai ember dilemmáiról.
Ez a kiállítás lehetőséget ad arra, hogy a közönség egy egyedülálló, mély és gondolatébresztő művészeti világba kapjon betekintést, amely gazdagítja nemcsak a roma, hanem az egyetemes magyar művészetet is” – fejtegette.
Jeltelen gesztus
Szolnoki Csanya Zsolt: Jeltelen gesztus
Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria
A kiállítás október 8-ig tekinthető meg.
A zárónapon este fél hattól Gaál József Munkácsy Mihály-díjas festőművész, egyetemi docens tart tárlatvezetést.
