A Kremlnek mindig kell egy bűnbak, most majdnem Szergej Lavrov lett az

Az orosz diplomácia vezetője átmeneti szünet után szombat délután visszatért a nyilvánosságba. Először a TASZSZ hírügynökség, majd két órával később a RIA Novosztyi is idézte őt, utóbbi pedig vasárnap reggel hosszabb interjút adott közre vele. A beszélgetést a 2014-ben annektált Krím-félszigeti Szimferopolban keltezték.

A hírek Lavrov bizalomvesztéséről azután röppentek föl, hogy Donald Trump amerikai elnök a külügyminiszterek, Lavrov és Rubio október 20-iai telefonbeszélgetését követően váratlanul lemondta a Budapestre tervezett találkozót Vlagyimir Putyinnal, mondván, hogy nem akarja feleslegesen vesztegetni az idejét. A két elnök az ukrajnai rendezésről tárgyalt volna, de a hírek egybehangzóan arról szóltak, hogy az álláspontok a háború befejezését illetően messze vannak egymástól. Hírügynökségi tudósítások, köztük névtelen forrásokra hivatkozó beszámolók szerint az orosz külügyminiszter rendkívül feszült volt a telefonbeszélgetés során, amerikai partnerét megdöbbentette hajthatatlansága. A The Moscow Times idézte a Nezygar nevű Telegram csatormát, amely névtelen forrásokra kivatkoza azt írta, Lavrov nem volt fölkészülve a Rubióval folytatndó párbezédre, és nem volt hajlandó vitába bocsátkozni vele fontos részletekről. Ezek után Washingtonban úgy gondolták, a helyzet még nem érett meg a két elnök újabb találkozójára.

Azóta Moszkvában is azt hangsúlyozzák, hogy az ukrajnai rendezésről folyó csúcsszintű tárgyalásokat alaposa(bba)n elő kell készíteni, és ez több időt igényel. Putyin állítólag komolyan elbeszélgett Lavrovval, ennek következménye lehetett, hogy a politikus nem volt jelen az orosz biztonsági tanács november 5-i ülésén, ahol pedig egy kiemelt téma, a nukleáris kísérletek esetleges fölújítása szerepelt a napirenden. Távolmaradásáról a Kommerszant című lap szerint egyeztette döntés született – ez annyira homályos, hogy bármi belefér. Ezt elemzők azonnal észrevették, és nagy jelentőséget tulajdonítottak neki, különösen azután, hogy kiderült, nem Lavrov vezeti majd az orosz delegációt a G20-ak közelgő dél-afrikai csúcstalálkozóján, mint eddig, hanem Makszim Oreskin, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője.

Lavrov a RIA Novosztyinak adott interjúban most kijelentette, hogy telefonon tartják a kapcsolatot Rubio amerikai külügyminiszterrel, mert mindketten megértik a rendszeres kommunikáció fontosságát. – Készek vagyunk személyes találkozókra is, ha szükséges – hangsúlyozta. Szavaiból azonban egyértelműen kiderül, hogy Oroszországtól ez idő szerint nem nagyon várható álláspontjának jottányi módosulása sem.

Az augusztusi alaszkai orosz-amerikai csúcstalálkozón elért megegyezés Ukrajna ügyében a tisztességes és tartós rendezés feltételein alapul – mondta az orosz diplomácia vezetője. Hozzátette: az amerikaiak akkor biztosították őket, hogy elérik, hogy Zelenszkij ukrán elnök ne akadályozza a béke elérését. Lavrov szerint viszont úgy tűnik, ebben bizonyos nehézségek merültek föl, vagyis nyomban az amerikaiakra hárította a felelősséget.

Nem maradhatott ki Európa sem: szerinte Brüssszelben és Londonban megpróbálják meggyőzni az amerikaiakat, hogy hagyjon föl a diplomáciai rendezés szándékával, és csatlakozzon a „háborús pártiakhoz”, akik nyomást gyakorolnak Oroszországra. - Az Egyesült Államoktól most azt várjuk, hogy megerősíti: az anchorage-i megállapodások továbbra is érvényesek. Annak ellenére, hogy ezek lényegében kompromisszumos jellegűek, a számunkra alapvető fontosságú kérdésekről nem mondunk le – mondta, és hivatkozott azokra a senki más által el nem ismert népszavazásokra, amelyek a megszállt területeken élők „sorsdöntő döntést hoztak a történelmi hazájukkal való újraegyesülésről”.

Arra a kérdésre, tájékoztatták-e őt az amerikaiak arról, hogy a béketerv részeként hajlandók de jure elismerni orosz területként a Krím-félszigetet, Lavrov azt válaszolta, hogy nem hozzák nyilvánosságra az amerikaiakkal folytatott, és Ukrajnával kapcsolatos megbeszélések minden részletét, a vita széles körű, és nem korlátozódik egyetlen szempontra. Megismételte, hogy a konfliktus lezárása lehetetlen anélkül, hogy figyelembe vennék Oroszország érdekeit, és felszámolnák a konfliktus kiváltó okait. - Ami a Krím-félszigetet és Szevasztopolt illeti, az ott élők 2014-ben népszavazáson gyakorolták önrendelkezési jogukat, és az Oroszországgal való újraegyesülés mellett döntöttek. A félsziget hovatartozásának kérdése számunkra lezárt – mondta Szergej Lavrov.

Az orosz külügyminisztert szombat délután a TASZSZ hírügynökség idézte, és éppen abban a tárgyban, amely a távollétében lezajlott, éppen ezért találgatásokat kiváltó orosz biztonsági tanács ülésének fő témája volt. Azt kérdezték tőle, tájékoztatták-e az amerikaiak Oroszországot a nukleáris kísérletek esetleges fölújításának tervével kapcsolatosan. - Oroszország diplomáciai csatornákon keresztül egyelőre semmilyen magyarázatot nem kapott arra, hogy mire gondolt Donald Trump amerikai elnök akkor, amikor a nukleáris kísérletek újraindításáról beszélt – válaszolta. Majd azt fejtegette, nem világos, hogy csak a hordozóeszközök teszteléséről van-e szó, amelyet minden nukleáris állam elvégez arzenálja biztonságának és harcképességének fenntartása érdekében – ez nem ellentétes az önként vállalt kötelezettségekkel, és nem sérti a nukleáris kísérletek teljes tilalmáról szóló szerződést sem, amely amúgy még nem lépett életbe -, vagy pedig Washington valóban újra akarja indítani a nukleáris kísérleteket. Az orosz külügyminiszter hozzátette, a nyilvánosságra került amerikai nyilatkozatok arról tanúskodnak, hogy nincs egységes vélemény, mire is gondolt Trump. Két órával később a RIA Novosztyi már azt közölte, hogy az orosz külügyminisztérium Vlagyimir Putyin utasításainak megfelelően megkezdte azoknak a – rá háruló – feladatoknak a végrehajtását, amelyek az orosz nukleáris kísérletek esetleges felújításához kapcsolódnak. A hírügynökség akkor még csak egy mindössze négy szavas mondatot idézett Lavrovtól, vasárnap délelőtt már hosszú interjút tett közzé.