elemzés;szélsőjobb;Lengyelország;Ukrajna;Donald Tusk;Egyesült Államok;külpolitika;együttélés;konfrontáció;Karol Nawrocki;

Múltjának feltárásával egészen más kép alakult ki Karol Nawrockiról, mint amit ő és mentorai szerettek volna

Lengyelország: konfrontáció jött a kohabitáció helyett

Botránypolitikává süllyedhet a lengyel közélet, ha tovább romlik a viszony a közvetlenül megválasztott államfő és a parlamenti többség között.

Amikor júniusban csekély többséggel elnökké választották a jobboldal „állampolgári jelöltjeként” indított Karol Nawrockit, tudni lehetett: viharos együttélés, kohabitáció kezdődik a lengyel politikai hatalom csúcsain. A Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetőjét formálisan egy állampolgári bizottság jelölte államfőnek, de a gdański történész Jaroslaw Kaczynski a jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) elnökének az ötlete volt. Olyan fiatal, idegen nyelveken beszélő személyt keresett, aki nem támadható a PiS nyolcévi kormányzásának ügyei miatt. Valóban, a kampányban nem ezzel támadták őt, hanem személyiségét kérdőjelezték meg.

Múltjának feltárásával egészen más kép kerekedett ki Nawrockiról, mint amit ő és politikai mentorai szerettek volna. Magát futballrajongó sportembernek mondta. A lapok megírták, hogy a Lechia Gdańsk szélsőjobboldali, erőszakos futballhuligánjai közé tartozott, és mint ilyen szervezett verekedések részese volt. Amatőr bokszolóként mutatkozott be, aki vállalja az összecsapásokat. Kiderítették, hogy sportbaráti körében bűnözők keringtek, s amikor egy luxusszálló biztonsági őreként dolgozott, lányokat közvetített a vendégeknek. Egy másik foltot az életrajzán az ejtett, hogy kiderült, feltehetően csalárd módon szerzett meg egy önkormányzati garzonlakást Gdańskban. A lakást egy magányos férfinak utalták ki, aki Nawrocki segítségével olcsón megvette. A történész ezután eltartási szerződést kötött a tulajdonossal, aki hamarosan egy szociális otthonban kötött. Előzőleg úgy jellemezte magát, hogy „egy a sokaságból, akinek csak egy lakásra telik”.

Érthető, hogy ilyen kampány után normális együttműködést nehéz elképzelni a két oldal között. Nawrocki egyébként már a kampányban is jelezte, hogy aktív elnök akar lenni: törvényjavaslatokat ígért és garanciát vállalt arra, hogy nem ír alá konzervatív-katolikus világnézetével ellentétes törvényeket. Ezt be is tartotta, amennyiben elnökségének első száz napja a Tusk-kormány tevékenységének akadályozásával, működésének szabotálásával telt el. Aktivitása másrészt verbális támadásokban nyilvánult meg. Donald Tuskot a „rendszerváltás utáni idők legrosszabb miniszterelnökének” nevezte, s ennek megfelelően folytatta nemzetközi és hazai tevékenységét.

Ha az elnök nem írja alá a törvényeket, azok nem lépnek életbe, csak ha a szejm háromötödös többséggel újra megszavazza őket. 

Tusk koalíciójának pedig esélye sincs ekkora többségre. Nem lehetséges tehát az igazságügyi rendszer reformja, amelyet az EU intézményei előírtak, nem tudja a kormány leváltani az előző nyolc évben kinevezett PiS-hű intézményvezetőket, és nem léphet életbe az abortusz liberalizálását és a szabályozott élettársi kapcsolatokat lehetővé tevő törvény.

Nawrocki az elmúlt hetekben több látványos vétómutatványt adott elő. November 11., a függetlenség visszaszerzésének napja alkalmából kapták volna meg első tiszti rendfokozatukat a titkosszolgálatok új munkatársai. Az elnök nem írta alá a kinevezéseket. Az ok egy sértődés. Nawrocki ugyanis berendelte magához a négy titkosszolgálat vezetőit, de azok nem jelentek meg, viszont Tusk illetékes minisztere átiratban tájékoztatta őt, hogy a szolgálatok irányítása a kormány feladatkörébe tartozik. A következő héten az elnök igazságügyi előléptetéseket blokkolt. Azért nem írta alá több tucat bíró magasabb posztra helyezését, mert azok szerinte korábban Zurek miniszter „álnok uszítására” hallgattak. A bírók valójában olyan deklarációkat támogattak évekkel ezelőtt, amelyek az európai jogintézmények döntéseinek követését kérték.

Kinek az elnöke Nawrocki az első száz nap tanulságai szerint? Az új államfő nem jár a PiS Nowogrodzka utcai székházába, Kaczynski is csak a hátsó bejáraton közlekedik az elnöki palotába. Ami elválasztja őket, az több stíluskülönbségnél. Nawrocki a teljes lengyel jobboldal vezetőjeként jelenne meg, de stílusában és nyilatkozatai tartalmában is sokszor a szélsőjobb, a nacionalista peremcsoportok és az erőszakos futballhuligánok világát képviseli.

A belpolitikai vétók és akadályok nehezítik a kormány munkáját, de nem állítják meg. Nagyobb zavart okozhat Nawrocki offenzívája a védelmi és nemzetközi kapcsolatokban. Az elnök EU-szkeptikus és nem kívánja a német–lengyel viszony javítását. Ráadásul a jobboldali-populista antiliberális erők nevében megpróbál privát kapcsolatot építeni Donald Trump Fehér Házával. Elért több látványos protokoll-találkozót az elnökkel, aki őt is barátjának nevezte ki. Nem lehetett tudni, mekkora befolyása lesz a térségbeli amerikai katonai jelenlét tervezett csökkentése ügyében. Szeptember eleji találkozójukon azonban Trump kijelentette: maradnak Lengyelországban az odavezényelt amerikai katonák, és ha a lengyelek úgy kívánják, Washington akár növelheti is a kontingens létszámát.

Karol Nawrocki tudatosan rontja a viszonyt Ukrajnával, s támogatja az ukránellenes hangulatkeltést Lengyelországban. Ez különbözik elődje, a szintén PiS-es Andrzej Duda politikájától, viszont megfelel a lengyel szélsőjobboldal elvárásainak. Nem akar Kijevbe utazni, és Volodimir Zelenszkijt is csak akkor fogadná, ha az ukrán elnök bocsánatot kér a lengyelektől.

Erre egyrészt az ukrán nacionalisták 1943-44-es lengyelellenes tömeggyilkosságai miatt tart igényt, másrészt mert szerinte az „ukránok nem mutatták ki eléggé hálájukat az őket befogadó lengyeleknek”. Nawrocki tehát zavart okoz a lengyel keleti politikában és a NATO-EU-Ukrajna háromszögben. Ez pedig mindenképpen kedvez az orosz politikának, amely Lengyelországot a balti államokkal együtt főellenségének tartja az EU-ban. A lengyel elnöknek nincs végrehajtó hatalma, de elég nagy befolyása van védelmi és diplomáciai téren ahhoz, hogy akár regionális zavarokat is okozhasson.

Szinte bizonyos, hogy kampányígéretének megfelelően Karol Nawrocki beleveti magát a V4 felélesztésbe. Különösen, hogy Orbán Viktoron kívül a szlovák Robert Fico és az új cseh kormányfő, Andrej Babiš is kedveli az EU-szkeptikus, Ukrajna-ellenes retorikát. Ez ugyan inkább látványdiplomácia, mint valóságos kapcsolatépítés, de az emberek kedvelik az ilyen jelképes elemeket.

Energetikai és infrastrukturális létesítmények, valamint lakóépületek is megrongálódtak, több mint 30 ezren áram nélkül maradtak.