nevetésünk úgy ült a gádoron,
mint a reggeli söprés után a por.
feladataink is megpihentek
a szárítókötélen, és a cinegék
tavaszillatú márciusról énekeltek.
diófa ágai árnyékunkkal játszottak
egyetlen pillanattá szőtték sóhajunkat.
átlátszó réteslapra halmozott töltelékből
mindenhová jutott gondoskodás.
öt nap nyár voltál.
visszaérkezéseim nyugvópontját
frissen főzött kakaó mellé kaptam.
ebéd utáni pihenéseid
két kezemmel mosogattam el, hogy
mire felébredsz tisztán lássunk
minden közösen használt emléket.
r-beszélgetéseink lerövidítették
a ránk erőltetett távolságot.
szavaid hallatán ott voltam
melletted, a konyhában, a szobában
minden kimondott magánhangzóban.
pár perc jutott, ezért
hangodat magammal vittem,
történeteidből karkötőt fontam
viselni akartam
a következő fizetett hívásig.
