trauma;dinoszauruszok;versek;

Soós Gábor versei

trauma; error; találkozás egy dinoszaurusszal

trauma

lohad a világ
jól hallottad, nem raccsolok
hatalmas ütések érték
most gyógyul
legalábbis csendesedik
felejteni kezdi ami történt
a végén még ő exkuzálja magát
szegény bolond
mindig ez van
gyomrát fájlalja
a bőre is több helyen felrepedt
pihennem kéne – gondolja
de aztán köhint egyet
megrázza magát
és minden megy tovább
– nélkülünk

error

csak egy kis izé volt a gépben,
semmiképp sem deus ex machina.
isten elfelejtette, melyik szellemet,
melyik palackba zárta.
de a gép újraindult,
a rend helyreállt:
az automata alján pihen mind,
visszaváltva.

találkozás egy dinoszaurusszal

nem volt hatalmas,
és ragadozó sem.
üvöltése mégis
mindenkit megrémített.

eleinte köré gyűltek,
hittek neki.
pedig csak azt ismételte:
roaaaarrrrrghhhhh.

most egyedül állt
a park közepén.
mozgott alatta a talaj,
lábai megremegtek.

végignézett magán.
arca nedves volt.
talán a könnyeitől,
talán leköpte valaki.

a park legvégén
gomolygott a tömeg.
néhányan szitkozódtak,
mások öklüket rázták.

a dinoszaurusz közben
a többieket kereste.
tegnap még nagynak
és erősnek hazudták.


nem értette, hová lettek,
miért nem szóltak,
amikor elkezdődött
a kihalás.

Monográfiaszerű novellafüzérként, de önálló sztorikként is olvasható Koniorczyk Borbála kultúrtörténeti tényekkel, sok érdekességgel bíró Női szörnyetegek című kötete, melyet hét olyan nőről írt, akik a múlt századforduló Budapestjén kitűntek a tömegből: Erdős Renée, Ferenczy Noémi, Kaffka Margit, Lesznai Anna, Madzsar Alice, Máté Olga és Undi Mariska. Önállóak voltak, a művészetükből is el tudták tartani magukat – igazi női szörnyetegek. A szerzővel többek között arról is beszélgettünk, miért jó nőnek lenni.