egészségügy;Magyarország;idősek;halál;

Az egészségügyre fordított összegek szűkösségének súlyos következményei lehetnek

Negyedmillió haláleset lett volna elkerülhető

Nemcsak keveset fordítunk az egészségügyre, hanem azt az összeget rosszul is költjük el - derült ki Orosz Éva, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának előadásából, aki a HVG Biomeet konferenciájának előadója volt.

 A pénteki egész napos rendezvényen orvosok, kutatók és szakértők osztották meg a legfrissebb ismereteket az egészségmegőrzésről, a megelőzésről és az öregedés lassításának lehetőségeiről.

- Optimális ellátás esetén nem illene elkerülhető okok miatt meghalni – mondta Orosz Éva, aki szerint nemcsak az Európai Unió, de a posztszocialista országok is elhúztak mellettünk az ágazat GDP-arányos részesedése és az egy főre jutó egészségügyi költésekben tekintetében egyaránt. Utalt az egészségügynek a közforrásokból való nagyon alacsony (10 százalék alatti) részesedésére, valamint a gyógyítási költségek megosztásának torz arányaira. Az elkerülhető halálozás tekintetében is tovább nyílt az olló az elmúlt két évtizedben mind az EU 14, mind a V3 országok átlagához képest. Orosz Éva statisztikai adatokkal mutatta be, hogy az egészségügyre fordított kiadások szűkösségének milyen súlyos következményei lehetnek. Mint mondta: nem csupán arról van szó, amit mindenki tud, hogy GDP-arányosan nagyon keveset költünk, de egyre nő a lemaradásunk a 2004-ben az unióhoz csatlakozott posztszocialista országokhoz is. Ha csak azt a 11, 7 százalékot költöttünk volna e célra, mint „az utánunk a sorban kullogó románok”, akkor 1700 milliárd forinttal több jutott volna az egészségügynek, és az Egészségbiztosítási Alap az ellátásra fordítható összege 49 százalékkal lehetett volna nagyobb.

Hozzátette: a kicsi egészségügyi költés mellett hiányzik a kormányzati elkötelezettség az egészségügy fejlesztésére. Mindez többféle negatív hatással jár - így a lakosság egészségi állapotának romlásával, az elkerülhető halálozás magas arányával valamint gazdasági veszteségekkel is. A rossz egészségi állapotban élők alacsony jövedelműek lesznek, a gyerekeik hátrányból indulnak a munkaerőpiacon. Amiből következik az alacsony jövedelmük és az átöröklődő egészségi állapotuk.

Ha csak az elkerülhető halálozásokat vizsgáljuk – mondta – 2018 és 2022 között 252 ezer 75 évesnél fiatalabb honfitársunk halt meg azért, mert lemaradtunk a megbetegedéseknek a megelőzésében, kezelésében. (Az elkerülhető halálozás egy olyan indikátor, amit az egészségügyi rendszer teljesítményére használnak. Ebbe a csoportba a szakemberek olyan halálokokat gyűjtenek, amelyek időben elérhető terápiával, illetve hatékony megelőzéssel elkerülhetők lennének.) Mint mondta: ha a magyar közköltések megegyeztek volna a csehországival, akkor 96 ezerrel kevesebben halnak meg. Szerinte a csehországi költés nem irreális elvárás, hiszen az uniós csatlakozás elején hasonló szinten voltunk, mint ők. A magyarok egészségi állapotán illetve annak társadalmi következményein akkor lehetne változtatni, hogyha egyszerre, egy időben jelentősen növelnék a közkiadásokat és indítanának el egy strukturált reformot. Megjegyezte: ha a kormányzat „csak” pénzt ad az egészségügynek, az mindössze csak átmenetileg oldhatja a feszültséget. 

A beruházó mellett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt is beperelné Zugló a Bosnyák téri irodanegyed elmaradt közösségi fejlesztései miatt.