Megdöbbentő a Trump-diplomácia amatőrizmusa. Ennek legújabb bizonyítéka a 28 pontos béketerv. Az amerikai elnök egy hetet adott az ukránoknak a de facto kapitulációjukat jelentő amerikai lista elfogadására arra hivatkozva, hogy úgysem nyerhetik meg a háborút, miközben nemrégen még ennek az ellenkezőjét állította. Aztán hétvégén már kissé visszakozott, azt mondta, ez nem a végleges ajánlat. De hogy lehet ultimátumot adni az ukránoknak egy olyan tervre, amit nem is véstek kőbe? Az európai országokat derült égből villámcsapásként érte az amerikai lista, amiről Washington nem is egyeztetett velük.
Sok amerikai republikánus képviselő is felháborodott, kivált azok, akik jóval keményebb fellépést követelnek Vlagyimir Putyin rezsimjével szemben. Trump talán a belső nyomásra volt kénytelen - ha óvatosan is – visszakozni és nem az európai országok levelére, amelyben ugyan tárgyalási alapnak nevezték a tervet, de több pontját elutasították.
S itt jön az újabb csavar, már az sem világos, hogy a tervet tényleg az amerikaiak írták-e. Mike Rounds dél-dakotai szenátor közölte, Marco Rubio külügyminiszter elárulta nekik, hogy a 28 pontos javaslat nem az amerikai álláspontot tükrözi. Annak is híre ment, hogy orosz manipuláció révén szivárogtatta ki az Axios portál, így kikerült, mielőtt az Egyesült Államokban megvitatták volna azt. Trump először hallgatott, majd átvette az irányítást, mondván ez tényleg az ő terve. Hogy tényleg így van-e, nem tudjuk biztosan, de ezután Rubio is ragaszkodott hozzá: tényleg ők az értelmi szerzők.
A magyar kormányfő levélben követelte Ursula von der Leyentől a kétes hátterű amerikai terv elfogadását. Jobb lett volna, ha legalább egy napot vár, amíg kiderül, hogy az nem is végleges, mert így újra bizonyságát adta annak, mennyire feláldozta a magyar szuverenitást amerikai és orosz kapcsolatai oltárán.