Nem kerül új intézményvezető a Soproni Egyetem élére, a jelenlegi rektor, Fábián Attila nyert a munkakör betöltésére ötévente kiírt pályázaton. A két jelölt közül nemcsak az előzetes véleményezésre létrejött eseti bizottság és a korábbi rektorválasztó grémium, a 13 tagú szenátus, hanem az intézményfenntartó alapítvány öttagú kuratóriuma, a végleges döntést hozó testület is őt találta alkalmasabbnak. Ez utóbbi formáció nem köteles figyelembe venni a szenátus véleményét, az álláspontjuk mégis azonos volt. Ami némileg meglepetés, mert az igent, vagy nemet kimondani jogosultak viselkedése esetenként azt sugallta, hogy a jövőben más fogja irányítani az egyetemet.
A nyertes pályázó fölényét jól jelzi, hogy amíg Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora két tartózkodás mellett tíz igent és egy nem szavazatot kapott a szenátus titkos szavazásán, addig riválisának Szuchy Róbertnek, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettesének összesen egy igen és tizenkét nem voks jutott.
A budapesti egyetem 45 éves tanára nem erre számított, amit látni is lehetett rajta. Annak, hogy nem szerepelt jobban, annak több oka is van. Bírálói felrótták neki, hogy keveset tud az intézményről, hiszen ott javasolta a tanárképzés bevezetését, ahol idestova kilenc éve pedagógiai kar működik. Kifogásolták azt is, hogy a soproni felsőoktatási intézmény sajátosságai alig voltak fellelhetők a pályázatában.
Szuchy Róbert egyébként megbecsült professzora a budapesti univerzitásnak. A szenátus Károli-emlékérmet adományozott a jogásznak, aki nemcsak sikeres oktató és kutató, hanem eredményes ügyvéd is. 2021-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta meg.
Ezek után sokan nem értik, hogy miért éppen Sopronban akart kikötni, ahol nincs jogi kar, az alapvető profil az erdő- és faipari mérnök képzés.
Így célszerűen az eddigi rektorok is a két kar valamelyikén végeztek.
A kinevezése még hátra van, de aligha kétséges, hogy január elsejétől továbbra is Fábián Attila, a Magyar Rektori Konferencia alelnöke irányíthatja a soproni egyetemet, ahova növekvő létszám mellett több mint 4000 hallgató jár. Ezt egyik sikerének tekintheti a rektor, aki elődeihez hasonlóan első diplomáját a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen szerezte. Aztán az erdőmérnökből később közgazdász lett, miután elvégezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemet. Ebből adódóan öt éven át a soproni közgazdasági kart irányította. A 60 éves rektort már az alapítványi fenntartású egyetem élére nevezték ki. Kritikusai természetesen neki is vannak, akik sok mindent másként csinálnának az intézményben, de azt elismerik, hogy az egyetem pénzügyi helyzete stabil és az alapítvány szerződéseit teljesítette.
Mára a rektor személye körüli bizonytalanság megszűnt.
A fokozott elvárásoknak azonban meg kell felelnie. Azt pedig csak remélni lehet, hogy az intézményvezető és az alapítványi titkár közti ellentét nem lesz tartós, mert az árt az egyetemnek – jegyezte meg a belső viszonyokat jól ismerő forrásunk.
Aki szerint különben is van nyugtalanságra okot adó körülmény, ami visszatérő módon jelentkezik.
Már 2015-ben a felsőoktatási államtitkár az egyetemek átalakítási terve kapcsán arról vízionált, hogy az 1735-ben alapított soproni intézmény gyakorlatilag megszűnhetne. Aztán idestova másfél éve a soproni egyetemet átvilágító cég azt javasolta, hogy olvadjon be egy másikba, amit akkor a vadászlobbi meghiúsított. Ha újból felvetődik a már túlméretezett gödöllői egyetemhez csatolás, akkor a folyamat annyiban könnyebb, hogy mindkét egyetemen ugyanaz a személy az alapítvány kuratóriumának elnöke, és titkárságból is csak egy van, ami a gödöllői egyetemen működik. Sőt, a kormány változatlan szándéka, hogy az összetartozó karokat az agrárképzésben is egy fedél alá terelje. Ezért a jövőt jó lenne tisztázni, hiszen attól, hogy az érintettek érthető okokból nyíltan nem beszélnek erről, az önállóság elvesztésétől való félelem megmaradt és ez hiba.
