Az Országgyűlés november közepén 140 igen, 10 nem szavazat és 18 tartózkodás mellett elfogadta a műhús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmáról szóló törvényjavaslatot. A megszavazott törvény a laboratóriumban mesterségesen előállított hús gyártása és forgalomba hozatala tekintetében általános tilalmat fogalmaz meg, az emberi egészség és a környezet védelme, valamint az agrárium fenntartható termelése és a hagyományos vidéki életforma védelmének szükségessége érdekében - olvasható a hírekben.
De milyen is valójában a műhús, és mi lehet a haszna és kára a használatának? A laboratóriumi hús előállításának alapja valódi, állati, kisebb mennyiségű sejttömeg. Ezek a sejtek nem is feltétlenül kell, hogy húsból, azaz izomból származzanak, akár toll, tehát más állati eredetű fehérjeminta is alkalmas erre, amit az orvostudományban kifejlesztett szövet-mérnökség módszerével növesztenek fogyasztható méretűvé olyan tápanyagok hozzáadásával, amit lényegében a tenyésztett állatok is fogyasztanak. Vagyis az így előállított hústermékek biológiailag, molekulárisan - fehérjéiket tekintve - azonosak a valódi, állatokból származó termékekkel.
Az elméleti lehetőség, hogy húst más módon is lehetne előállítani, mint állattenyésztés útján, már az 1930-as évek elején felmerült, de módszert laboratóriumi hús előállítására először csak 2001-ben szabadalmaztattak. Az ötletet a NASA is felkarolta, mint jó módszert az űrhajósok élelmezésének biztosításra. Jason Matheny a Johns Hopkins tudósa 2004-ben alapított New Harvest néven non-profit szervezetet laboratóriumban előállítható hús kutatására, és emberek általi fogyasztásának népszerűsítésére. A PETA állatjogi szervezet 2008-ban egymillió dollárt ajánlott fel annak a vállalatnak, amelyik 2012-ig emberi fogyasztásra alkalmas laboratóriumi csirkehúst állít elő. Mark Post holland farmakológus 2015-ben mutatott be olyan hamburger-húst, amelyet állati testen kívüli szövettenyészetben állítottak elő. 2020-ban Tel Avivban nyílt egy étterem, ahol mesterséges baromfi hamburgert lehetett enni, a tulajdonos SuperMeat startup-vállalat nem annyira pénzt akart szerezni ebből, inkább a fogyasztók véleményére volt kíváncsi, tesztelte a terméket. Az első hely, ahol már kereskedelmi céllal árultak baromfi hamburgert 2020 decemberében Szingapúrban nyílt, ahol az amerikai Eat Just termékeit lehetett fogyasztani.
A legtöbb vállalkozás azokra a húsféleségekre koncentrál, amit a legnagyobb mértékben fogyasztanak a világon, baromfira, sertésre és szarvasmarhára, de folynak kísérletek szarvassal, bölénnyel, más vadon élő állatokkal továbbá halhússal és más tengeri állatokkal is. Ez 2021 és 2023 között más két és fél milliárd dolláros üzletág volt. A műhúst rengeteg néven emlegetik, ma az angol nyelvű híradásokban, cikkekben a laboratóriumban nevelt (lab-grown) kifejezés az elterjedt, ezt azért kritizálják, mert a nagyobb mennyiségű termelés már speciális üzemekben, nagyobb tartályokban folyik.
A laboratóriumi húsok melletti egyik legfőbb érv, hogy nem szenvednek azok az állatok, akiket rossz körülmények között tartanak, nem kell őket vágóhídra küldeni, nem kell többé szenvedniük. Továbbá ezek a termékek nem húshelyettesítők, mint például a szójaalapú „húsok”, a sejtek, szövetek gyakorlatilag megegyeznek a valódi állatokéval. Az Upside Foods cégnél a megtermékenyített tyúktojásokból gyűjtött sejteket a saját sejtbankban tárolják, és legalább tíz évig felhasználhatók. Környezetvédelmi megfontolások nem kevésbé fontosak, merthogy a laboratóriumi hús előállítása révén csökken a mezőgazdaság általi szennyezés, különösen a metánkibocsátás. És nem elhanyagolható az sem, hogy ezekben a termékekben nincsenek olyan veszélyes baktériumok, mint a szalmonella, vagy az E. coli.
A hátrányok között ott van viszont, hogy egyelőre drágák: 2015-ben több mint 300 000 dollárba (100 millió forint) került az említett, első laboratóriumban nevelt hamburger kifejlesztése, a brit Ivy Farm cég pedig jelenleg hasonló terméket közel 50 dollárért (16 ezer forint) tud előállítani. És a környezeti hatások sem egyértelműek, míg a metánkibocsátás csökkenhet az állattenyésztés visszafogásával, a levegőbe jutó szén-dioxid mennyisége megsokszorozódhat: egy kiló laboratóriumi marhahús előállítása során négyszer, de akár huszonötször annyi káros gázkibocsátás is történhet.
Nem hamisított hús, ideológia kérdés
Az USA-ban 2022-ben engedélyezte az élelmiszerhatóság (FDA) az Upside Foods élelmiszertechnológia vállalat laboratóriumi csirke húsát emberi fogyasztásra, de igazából 2023 nyarán nyílt meg a lehetőség az éttermek előtt, amikor a Mezőgazdasági Minisztérium szabad utat adott két kaliforniai vállalatnak az ilyen húsok éttermi forgalmazásához. 2022-ben már 150 hústermelő laboratórium működött világszerte, elkezdődtek az ellenakciók is: az olasz parlament 2023-ban tiltotta be a laboratóriumi húst a tradíciókra, és az állattenyésztők érdekeire hivatkozva, Ron DeSantis, Florida kormányzója pedig 2024-ben írt alá törvényt a “hamisított húsok” ellen.
