Miután az amerikaiak az oroszoknak kedvező tervet próbáltak Ukrajna torkán lenyomni, az európai országok – Magyarország kivételével – egységesen fölsorakoztak Ukrajna és a saját védelmük mellett. A kiszivárgott első 28 pontos terv, amely sok jel szerint szinte mindenben az orosz érdeket képviselte, az EU-ra és a NATO-ra is olyan kötelezettségeket és megkötéseket rótt volna, amelyekről nem kérdezte meg őket senki.
Bár a legutóbbi hírek szerint a terv pontjai változtak, az európai vezetők próbálják elfogadható mederbe terelni a tárgyalásokat vagy legalábbis hallatni a hangjukat, hogyan jutnának el az „igazságos és kitartó” béke felé. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén kiállt Ukrajna támogatása mellett, és meghatározott néhány olyan kitételt, amelyre szerinte szükség van ahhoz, hogy a tervekből valódi béke lehessen.
Az EB elnöke szerint valódi biztonsági garanciák kellenek. Azaz az ukrán hadsereg létszámának a maximalizálása, amit az első tervezet 600 000 főben limitálna, elfogadhatatlan lenne Európának. Ursula von der Leyen arra is utalt, hogy ha Ukrajna elég erős ahhoz, hogy eltántorítsa Oroszországot egy újabb támadástól, azzal egyben Európát is védi.
Az amerikai külügyminiszter szerint lényegi előrelépés történt, de kell még tárgyalni az orosz-ukrán béketervről, az európai vezetők bedobták a saját elképzeléseiket„Nem térhetünk vissza a korba, amikor országok nagyhatalmak befolyási övezeteibe tartoznak” – mondta Von der Leyen.
„A határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni. Ha ma legitimáljuk és formalizáljuk a határok aláásását, akkor holnap újabb háborúk előtt nyitjuk meg az utat” – tette hozzá.
A harmadik prioritásként Ukrajna pénzügyi támogatását nevezte meg az Európai Bizottság elnöke. Itt újdonságként elmondta, hogy a Bizottság készen áll arra, hogy egy jogi szöveget is letegyen az asztalra arról, hogyan használhatnák fel a befagyasztott orosz vagyont.
Mivel a háború elején az EU közel 200 milliárd eurónyi orosz állami vagyont fagyasztott be, ennek legnagyobb része a belgiumi Euroclear cég számláin van. A korábbi tervek arról szóltak, hogy ennek egy részéből finanszíroznák Ukrajna költségvetési és hadi kiadásait a következő két évben, méghozzá úgy, hogy hivatalosan nem veszik el Oroszországtól, csak jóvátételhez kötnék a befagyasztás föloldását. A jóvátételi kölcsönnek elkeresztelt megoldás kereteiről az október végén tartott EU-csúcson kellett volna a vezetőknek megegyezniük, de utolsó pillanatban Belgium kihátrált a terv támogatásától. Itt Magyarország már előre kizárta magát a folyamatból, de nem is lett volna szükség az egyetértéséhez.
Átlépnek rajtunk, az EU már nem vár Orbán Viktorra, és nem is akar semmit Magyarországra kényszeríteniKatonai Schengen-övezet kiépítésén dolgozik az Európai BizottságAzóta a Belgium által megfogalmazott kérdéseket, így a kockázat elosztását és a más országok által befagyasztott vagyonok felhasználását csak részben tudta megválaszolni az Európai Bizottság. Múlt hét elején nagy vonalakban fölvázoltak több opciót a finanszírozásra, ebben fölvetették a közös uniós hitel és a tagállamok által külön-külön Ukrajnának nyújtott hitelek lehetőségét, de mindegyik lehetőséggel több probléma is akadna.
Szerdán Von der Leyen ismét azt hangsúlyozta, hogy még mindig a jóvátételi hitel a legjobb megoldás, szerinte az nem lehetséges, hogy az európai adófizetők finanszírozzák Ukrajnát és ne az agresszor.
Talán nem is lett volna az egész amerikai–ukrán genfi fejezet, ha októberben a vezetők képesek lettek volna az orosz vagyonról dönteni – értékelte a helyzetet Thijs Reuten holland szocialista EP-képviselő egy újságírókkal folytatott strasbourgi beszélgetésen. Ugyanakkor hozzátette, megérti a belga kormány ellenvetéseit, és számos kérdést valóban tisztázni kellene.
Kaja Kallas, az Európai Bizottság külügyi főképviselője szerdán az uniós külügyminiszterek online találkozója után úgy nyilatkozott, akkor már inkább az orosz hadseregnek kellene a létszámát limitálni, hiszen Ukrajna sosem támadta meg Oroszországot.
