Katonai Schengen-övezet kiépítésén dolgozik az Európai Bizottság

Egy 2018-as gyakorlaton azt tesztelte a brit hadsereg, hogy elérne-e 10 katonai jármű Közép-Angliából Észtországba olyan gyorsan, ahogy a NATO tervek szerint kellene. Egy hét alatt mindössze egy belga kikötőig jutottak - mesélte a Népszavának Jamie Shea a néhány évvel ezelőtti helyzetet. Shea akkor még a NATO vezető tisztségviselője volt, majdnem négy évtized szolgálat után leszerelve ma a brüsszeli Friends of Europe agytröszt kutatója.

Az adminisztratív, bürokratikus és infrastrukturális problémák már régóta ismertek, a NATO a Krím félsziget Oroszország általi annektálása óta foglalkozik aktívan ezzel, de az igazi fordulat csak Ukrajna 2022-es lerohanása után kezdődött.

Az Európai Bizottság szerdán bemutatott csomagja egyszerűsítené a jogi szabályokat a katonai szállítmányokra: egységesítené az engedélyezés módját és idejét, hiszen ma akár 45 napba is telhet néhány tagállami engedély kiadása az eszközök áthaladására. A vámoltatás és a veszélyes anyagok szállítását is könnyítenék az egész EU-ban a tervek szerint.

A fizikai infrastruktúrával is számos nehézség merül fel, a civil infrastruktúra sokszor nem bír el például hatvantonnás tankokat. Ezért az EU négy fő védelmi mobilitásra épülő korridort jelölt ki,

Ezekre részben az EU is tud támogatást adni, különösen mivel a hidak, alagutak, kikötők és vasúti vágányok kettős felhasználásúak, azaz a civilek is használják, nem csak a hadseregek.

Shea szerint a civil infrastruktúra használata megkerülhetetlen, az Angliát Franciaországgal összekötő alagutat vagy a balti országon áthaladó síneket sem lehet megduplázni. Bár épp most születtek tervek, hogy újraélesztik a külön katonai használatra szánt vasútvonalat, ami a belgiumi Antwerpen kikötőjét Kölnnel kötötte össze a hidegháború alatt. A kikötői infrastruktúra és tárolókapacitás célzott bővítése azért is fontos, mert a védelmi szállítások mintegy 90 százaléka Európában is tengeren történik.

A szállítási kapacitás kiépítése önmagában is egy jelentős kihívás Shea szerint. A hidegháborús időkben máshogy tervezett a NATO, akkor sokkal több katona állomásozott Nyugat-Európában, és arra kellett készülni, hogy a vasfüggönyig jusson el az utánpótlás. Ma a lengyel-belarusz határ messzebb van, ahogy észak-déli folyosókat is ki kell építeni. Ráadásul nem engedhetjük meg magunknak, hogy úgynevezett egyedi meghibásodási pontok alakuljanak ki. Az informatikából is ismert single point of failure (SPOF) kifejezés arra utal, ha egy pont kiiktatásával az egész rendszer veszélybe kerülhet.

hogy sok kisebb üzemben gyártják az eszközöket, valamint a gyors javítás és helyreállítás is kritikusnak bizonyult a mostani háborúban.

A védelmi eszközök gyártásában is jelentős fejlődés történt az elmúlt években Európában, de még messze vagyunk a szükséges szinttől. Shea hangsúlyozta, hogy az európai országok közötti közös beszerzések és a duplikálás megszüntetése fontos lenne. Az 150 milliárd eurós uniós hitelkeret jelentős lépés, de szükség volna arra, hogy Amerikához hasonlóan itt is jobban beszálljon a kockázatitőke a védelmi fejlesztésekbe.

– magyarázza Shea. – Az orosz különleges alakulatok most is aktívak a NATO területén, ha még békeidőben is szabotázsakciót hajtanak végre a lengyel vasút ellen, számíthatunk arra, hogy ez ezerszer rosszabb lenne egy háborús helyzetben – mondta a szakértő.