Némileg javult a magyarok anyagi helyzete az elmúlt évekhez képest. A magyarok nagyjából 70 százaléka gond nélkül ki tudja fűteni otthonát, és rendszeresen megengedheti magának a hús vagy hal fogyasztását, ami közel tíz százalékpontos javulás 2023 végéhez képest. Eközben a pénzügyi biztonság tekintetében is javulás tapasztalható: tavaly óta több mint kétszeresére, 6-ról 14 százalékra emelkedett azok aránya, akik háztartásuk bevételének növekedésére számítanak – írja az Egyensúly Intézet friss, 2025-ös szegénységkutatásában.
A felmérés szerint mindeközben azonban a mindennapi megélhetés költségei is érezhetően emelkedtek, az átlagosnak tartott vagy annál magasabb életszínvonalat azonban egyre kevesebben képesek elérni. Emellett a magyarok csaknem fele (47 százalék) nem tud minden alapvető kiadást biztonsággal kezelni, legyen szó a fűtésről, a rendszeres húsfogyasztásról vagy egy nagyobb összegű váratlan kiadásról, és
nagyjából 800 ezer ember él súlyos anyagi nélkülözésben.
A kutatás szerint a felnőtt magyarok 69 százalékának biztosan lesz elég pénze az otthona kifűtésére a télen, míg 25 százalék eseti nehézségekre számít. További 2 százalék arról nyilatkozott, hogy egyáltalán nem lesz elegendő pénze az otthona melegen tartására. Az adatok alapján az utóbbi években egyébként ezen a téren érdemben javult a helyzet, különösen a 2022-es energiaválság időszakához képest.
Tovább mélyül a válság, csaknem 2,9 millió ember lakhatási szegénységben él MagyarországonA magyarok 72 százalékának lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy legalább minden második napon húst vagy halat ehessen, 23 százalék számára azonban ez nem mindig lesz lehetséges. Ebben a kérdésben is számottevő mértékű javulás következett be azóta, hogy 2024-ben mérséklődött az infláció.
A magyarok több mint negyede nem tudna azonnal kifizetni egy hirtelen jött, 100 ezer forintos kiadást
A kutatás szerint a magyarok 35 százaléka számára gondot okozna egy 100 ezer forintos, váratlan kiadás fedezése, de még meg tudná oldani saját erőből. A megkérdezettek 29 százaléka azonban arról számolt be, hogy nem lenne képes megbirkózni egy ekkora anyagi kihívással, míg 33 százalék saját bevallása szerint gond nélkül ki tudná fizetni a kérdésben megjelölt összeget.
A 2024-es adatokhoz képest 7 százalékponttal nőtt azok aránya, akik gond nélkül ki tudnának egyenlíteni egy 100 ezer forintos tételt, miközben 39-ről 35 százalékra, illetve 32-ről 29 százalékra csökkent azoké, akik csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudnák előteremteni ezt az összeget. A képet ugyanakkor némileg árnyalja, hogy a magas infláció következtében a 100 ezer forint reálértéke jelentősen csökkent 2022 óta, vagyis a friss eredmények a jövedelmi helyzet javulása mellett a pénz vásárlóerejének gyengülését is tükrözik.
Az Egyensúly Intézet szerint idén többen optimisták a következő három hónap pénzügyi kilátásait illetően, mint tavaly.
A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) arra számít, hogy háztartása bevétele nem fog változni, miközben 14 százalék a növekedés, ugyancsak 14 százalék pedig a kevesebb bevétel lehetőségét valószínűsíti.
2024-hez képest érdemben, 6-ról 14 százalékra bővült a jövedelmük növekedésben bízók aránya, miközben a kevesebb pénzre számítók aránya gyakorlatilag nem változott. A trend hosszú távon kedvező folyamatokról tanúskodik: a 2022-es inflációs hullám idején még a lakosság több mint negyede kalkulált bevételei csökkenésével.
Az Egyensúly Intézet szegénységkutatásában arra is rákérdezett, hogy a magyaroknak egyéni szinten mekkora összegre van szükségük a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez. A megkérdezettek elmondása alapján egy átlagos magyar nettó 300 ezer forintot tart szükségesnek a szűkös megélhetéshez, 500 ezer forintot az átlagos, míg 700 ezer forintot a gondtalan életszínvonal fenntartásához.
Magyarországon néhol már az utolsó kardigánt is tűzre dobják, hogy ne fagyjanak meg2023 óta idén először emelkedett a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott jövedelem összege: a válaszadók szerint ez ma már legalább nettó 300 ezer forint, ami 50 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban. Az átlagos életszínvonal fenntartásához szükségesnek ítélt összeg 2023-hoz képest 150 ezer forinttal, 2024-hez viszonyítva pedig 100 ezer forinttal nőtt. Mindezzel párhuzamosan a gondtalan élethez szükséges jövedelem összege is 100 ezer forinttal emelkedett az elmúlt évben.
A magyarok közel fele 300 ezer forintnál kevesebből jön ki egy hónapban, egyre kevesebben érik el az átlagosnak tartott életszínvonalat
Az Egyensúly Intézet felmérése alapján a magyarok közel fele (45 százalék) 300 ezer forintnál kevesebb jövedelemből gazdálkodik. Ez azt jelenti, hogy házastársi vagy rokoni támogatás híján minden második válaszadó nem tudja előteremteni a szűkös megélhetéshez szükséges összeget. További 44 százaléknyian a szűkös és az átlagos megélhetési szint közé sorolhatók – vagyis ők számoltak be arról, hogy 300 és 500 ezer forint közötti bevétellel rendelkeznek.
Az átlagos megélhetési szint feletti jövedelemből mindössze a válaszadók 11 százaléka él.
Az elmúlt három év során nem csak a jövedelmi küszöbértékek, hanem az ezekhez viszonyított egyéni jövedelmi pozíciók is érdemi változást mutatnak. Míg 2023-ban a válaszadók fele (50 százalék) a szűkös megélhetési szint alatt élt, ez az arány 2024-re 45 százalékra csökkent, és 2025-ben is ezen a szinten maradt. Ugyanakkor a középső jövedelmi kategória, vagyis a szűkös és az átlagos megélhetési szint közötti csoport jelentősen bővült: az ő arányuk két év alatt 24 százalékról 44 százalékra nőtt.
Eközben az átlagos megélhetési szint felett élők aránya 26 százalékról mindössze 11 százalékra esett vissza. Mindez arra utal, hogy bár a legalsó jövedelmi kategóriában élők aránya nem nőtt tovább, egyre kevesebben képesek elérni az átlagosnak tartott vagy annál magasabb életszínvonalat.
A magyarok 43 százaléka a hónap végére kifogy a pénzéből, semmit nem tud megtakarítani Óriásiak a vagyoni különbségek Magyarországon, a háztartások leggazdagabb felső tizedénél koncentrálódik a teljes lakossági vagyon 72 százalékaAz Egyensúly Intézet legfrissebb szegénységkutatása szerint a magyar felnőttek közel fele (47 százalék) legalább egy alapvető anyagi nehézséggel anyagi szembesül, legyen szó a lakás kifűtéséről, a rendszeres húsfogyasztásról vagy egy váratlan, 100 ezer forintos kiadás fedezéséről. Majdnem minden negyedik megkérdezett (23 százalék), vagyis mintegy 1,8 millió fő legalább két ilyen problémával küzd egyszerre, miközben a felnőtt lakosság 10 százaléka, vagyis nagyjából 800 ezer ember szembesül egyszerre mindhárom nehézséggel. Összesen 1,3 millió magyarnak egyszerre jelent gondot a fűtés és a rendszeres húsfogyasztás finanszírozása.
A kutatás eprezentatív mintán készült, 1000 fő személyes megkérdezésével. Az adatfelvételt a ZRI Závecz Research végezte 2025. október 13. és 19. között.
