UPDATE
Lapszemlénk megjelenése után kaptunk egy helyreigazítási kérelmet az Indotek Grouptól, amely mindenekelőtt sérelmezte, hogy a G7 a cikke publikálása előtt nem kérte a vállalat nyilatkozatát, állítva, a tervezett beruházások „messzemenőkig szem előtt tartják a kerület és a helyi közösség érdekeit mind az épületek funkcionalitása, elhelyezése és elrendezése során, mind a parkolók megtartása és kibővítése, illetve a zöldfelületek megóvása kapcsán. Emellett pontosan követik a beépítési hányadokra, és a magas épületekre vonatkozó szabályozást”. A cég a következő pontokban cáfolta, illetve pontosította a G7 lapszemlénkben is szereplő állításait:
1. A Savoya Parknál tervezett beruházást illetően közölték, hogy egyetlen, már meglévő parkolóhely sem fog megszűnni, sőt, a parkoló fölé tervezett épület alsó szintjein a meglévők mellett új parkolóhelyek is létrejönnek az új épület alsó, új szintjén. Az Indotek közölte, hogy a lakóépületek fejlesztése kizárólag a meglévő parkoló felett valósulhat meg.
2. Ami a 65 százalékos beépítettség lehetőségét illeti, a cég megjegyezte, hogy a tervezett projekt eredményeként a területen nem fog nőni a beépítettség, mivel az ingatlanfejlesztést egy, már beépített területen valósítják meg.
3. A Fehérvári út – Csurgói utca sarkán megvalósuló projektről szóló részhez az Indotek azt fűzte hozzá, hogy „a XI. kerületi önkormányzat elvárásainak megfelelően a beruházó meg kívánja szüntetni a munkásszállót, amely jelenleg a 11 emeletes épületben üzemel. Az Indotek Group, az épületet teljes bontás helyett funkcióváltással alakítja át: a felújítást és a modernizálást követően lakások kapnak helyet benne. A területen lévő többi épületet a tervek szerint elbontják, és a helyükön szintén lakóingatlanok építését tervezi a fejlesztő 21. századi műszaki tartalommal.”
4. A 30 százalékos minimális zöldfelületi arányt illetően megjegyezték, hogy a terület aktív zöld állománya 20 százalék alatt van, így arra törekednek, hogy a zöld terület arányát számottevően növeljék. Hozzátették, a területet kevesebb épített parkoló terheli majd, ami minden modern nagyvárosban kiemelt urbanisztikai cél.
5. A Szerémi és Fehérvári út közötti beruházás kiemeléséről szólva a cég jelezte, hogy a szóban forgó fejlesztési terület eddig rozsdaövezeti besorolást kapott a teljes gyárterületre, továbbá, hogy az ingatlanon leromlott állapotú ipari és kereskedelmi létesítmények álltak, melyeket a beruházó lebontott. A terület egy kisebbik része, nem egészen 15 százaléka, a Barázda utca és a Szerémi út sarkán álló két kisebb területrész most kapott először kiemelt státuszt - írta a vállalkozás. A felvetésre, hogy itt is lehet 20 emeletes, 65 méteres torony, a közlemény leszögezte, hogy a területet „a Fővárosi Önkormányzat a jövőben megépülő új Galvani-híd miatt magasház építésére alkalmas övezetbe sorolta az építész szakma széles konszenzusával”.
6. Ugyanennél projektnél a 25 százalékos zöldfelületi minimumról szólva a cég azt írta, hogy a volt gyárterületen a zöld terület aránya 6 százalék volt, melyhez viszonyítva a 25 százalékos minimum is jelentős zöldterület-növekedést jelent, illetve törekednek ennél nagyobb arány elérésére is.
7. Végezetül pedig a vállalat közölte, hogy a cikkben említett budaörsi és a debreceni projekt nem az Indotek Csoporthoz tartozó beruházás.
Ismét NER-beruházások érdekében nyilvánított kiemeltté több építési területet a kormány, amelyeken a Jellinek Dánielhez tartozó Indotek-csoport fejleszthet lakó- és egyéb ingatlanokat - írta meg a G7. A kiemeltté nyilvánítás azt jelenti, hogy az építkezésekre egyedi szabályok vonatkoznak, vagyis el lehet térni az esetleg szigorúbb helyi rendelkezésektől, nem azokat kell alkalmazni.
A kiemelt státuszért a fejlesztőnek azt kell vállalnia, hogy a legalább 250 lakásos komplexumokban a lakások legalább 70 százaléka meg fog felelni az Otthon Start hitelfelvételi követelményeinek, például a négyzetméterárak nem lehetnek magasabbak 1,5 millió forintnál.
Az egyik újonnan kiemelt fejlesztés feltehetőleg a budafoki Savoya Park bevásárlóközpont területére esik, amely jelenleg is szinte teljesen elfoglalja a kijelölt helyrajzi számot, de így is 300 új lakás építését tették lehetővé. Az építési magasság átlagosan legfeljebb 25 méter lehet, de az épületek legmagasabb pontja 65 méterig is kiemelkedhet, amely alapján a G7 arra jutott,
hogy a bevásárlóközpont külső parkolóinak egy részét elbonthatják és feltehetőleg két, húszemeletes tornyot húznának fel.
A 25 méteres átlagos magasság elviekben a két toronyház ellenére is tartható marad. A rendelet 65 százalékos beépítettségi arányt tesz lehetővé, ehhez összehasonlításul a lap közölte, hogy a panel lakótelepeket általában még 25 százalékos beépítettséggel tervezték, kalkulálva a kapcsolódó infrastruktúrával is, az 50 százalék pedig már meglehetősen sűrűnek számított.
Ehhez képest ugyancsak 65 százalékos beépítettségi arányt engedélyeztek a Fehérvári út – Csurgói utca sarkán álló telken is, ahol jelenleg munkásszálló működik, úgy tűnik azonban, hogy ezt hamarosan elbontják, és a helyére lakópark épülhet. A viszonylag kis területen
akár 12 emeletes házak is épülhetnek, a zöldfelületek minimális aránya mindössze 30 százalék lesz. Parkolóhelyet csak minden második lakásnak kell kapnia.
A Szerémi és Fehérvári út között eközben újabb lakópark épül, 1880 lakással. Ezt két kisebb részt leszámítva már korábban kiemeltté nyilvánították, most azonban 1100 lakóegységre a Barázda utca és a Szerémi út sarkán álló két kisebb területrész is megkapta a kiemelt státuszt. A Savoya Parkhoz hasonlóan akár itt is lehet 20 emeletes, 65 méteres torony, ha a terület átlagos magassága nem lesz nagyobb 45 méternél. A zöldfelület minimuma itt még kevesebb, 25 százalék.
Erhardt Attila, Újbuda alpolgármestere a terveket úgy kommentálta,
zsúfolt, élhetetlen, falanszter jellegű épületek jöhetnek létre kisebb lakásokkal, többek között olyan helyszíneken, ahol az önkormányzat azért nem engedélyezte a lakófunkciót, mert többsávos főút és/vagy nagy forgalmú vasútvonal mellett található.
A G7 egyéb projektekről is beszámolt, például kiemeltté vált Rákospalotán egy régóta tervezett hatalmas, 1270 lakásos lakópark projektje is, amit a 2006-ban bezárt egykori Rákospalotai Növényolajgyár területére húznának fel. Itt zsúfoltság tekintetében valamivel jobb a helyzet, úgy tudni, az épületek 10 emeletesek lehetnek, a beépíthetőség legfeljebb 35 százalékos, a zöldfelületek aránya pedig minimum 35 százalékos lesz.
De akadt kiemelés Budaörsön és Debrecenben is: előbbi esetében az IKEA áruház mögött, a Nádasdűlő sétány házai és a Távíró köz közötti szűk zöld területen építhetnek 270 lakást 24 méter magas épületekkel. Zöldfelületnek meghagyni csak 25 százalékot kell. A civisvárosban pedig a Vámospércsi úton lévő kollégium és regionális képző központ mögött, a Veres Péter utca és a Berzsenyi út között lehet építkezés legfeljebb 28 méter magasságig, oly módon, hogy az lakó mellett kereskedelmi funkciókat is elláthat.
Külterületi lakóingatlanokra is kiterjeszti az Otthon Start programot a kormányBeragadhatnak az otthon startos kislakásokba a fiatalokErősen túlértékeltek a lakások, Európa-rekorder áremelkedésbe fordult a magyar ingatlanpiac