Oroszország végleg kiiratkozott Európából és minden szempontból Ázsia, az eurázsiai modell felé fordult. És ez a döntés – legalábbis történelmileg belátható időn belül – visszafordíthatatlan. Alekszander Morozov, az ismert emigráns politológus meglehetősen pesszimista perspektívát vázolt fel cikkében, majd számos interjúban – idézi Nemes Gábor a Klubrádióban.
Azt gondolom, hogy az Oroszország által folytatott háború körülményei, jellege és a politikai modell, amely most már végleg kialakult, tehát a háborús időszak putyinizmusa – nos ez nem valamilyen aberráció, amelyet csak úgy ki lehet majd javítani. Egy következetes koncepció végigviteléről van szó, amelynek következtében történelmi perspektívában immár gondolni sem lehet arra, hogy Oroszország visszaforduljon Európa felé - állítja Morozov.
Sokáig volt egy olyan feltételezés, hogy Oroszország európai jellegét a XIX. század vagy a XX. század elejének kultúrája biztosítja, vagy a kapcsolat az európai, univerzális gondolkodással, akár még a marxizmussal is. És igen, volt egy olyan elképzelés, hogy Oroszország időről-időre visszatér Európába – mint Gorbacsov alatt, vagy második Sándor cár reformjai idején.
De Oroszország most a másik irányt választotta: kiiratkozott Európából és újfajta eurázsiai keretek között próbál létezni.
És a putyinizmus ezt a fordulatot hatalmas győzelemként könyveli el.
A rendszer lehet puhább, lehet keményebb, de minden az Európától való elszakadásra épül... Lehet, hogy a Putyin utáni időben lesz valamilyen liberalizáció, de ez nem európai liberalizáció lesz. Inkább valamilyen modernizáció az autoritárius rezsimek mintájára - jósolja Morozov, aki ezt nemcsak az elit, hanem az egész orosz társadalom állapotával indokolja.
Nemcsak egy politikai rezsim és modell jött létre, hanem egy olyan társadalom is, amely ugyan elfogad különböző modernizációs módszereket – de a hatalom jelenlegi struktúrájának megőrzése mellett. A média, a táradalom irányítása a jövőben is ezen a speciális eurázsiai módon folyik majd, egy de facto állami ideológia alapján. Oroszország kiiratkozott a világháború után létrejött Európából, lenézi mindazt, amit Európa jelent... És újra dominánssá vált az utóbbi kétszáz évben mindig jelenlévő Nyugat-ellenesség, más népek lenézése, saját nagyságunk pátosza és a messianisztikus küldetéstudat. Ennek következtében bármi lesz is a háború kimenetele: Oroszországon belül továbbra is felpumpálják a háborús költségvetést, folytatódni fog a hazafias nevelés, vagyis a felkészülés a következő háborúra. Putyin, akinek alapvető célja Európa megtörése: se Kína, se Irán nem fog részt venni egy uj globális háborúban - írja Alekszander Morozov emigráns orosz politológus.
Igazságos és tartós békét kell teremteni Ukrajnában, komoly biztonsági garanciákkal – véli Ursula von der Leyen a The Guardian értesülése alapján. Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben mondott beszédet. Az eljövendő megállapodásnak biztosítania kell Ukrajna szuverenitását, hogy maga dönthessen a saját sorsáról. Ukrajna biztonsága Európa biztonsága is. Tudjuk, hogy Oroszország hozzáállása Jalta óta változatlan: Európát befolyási övezetnek tekintik, és úgy is viszonyulnak hozzá – emelte ki. Kiállt amellett is, hogy a határok nem változtathatók meg erőszakosan, mert ez nagyon rossz üzenet lenne a jövőre nézve.
Érdemes ezt a képet összevetni a kormányfő moszkvai útibeszámolójával.