Az Európai Bizottság bemutatta az Ukrajna megsegítésére szóló két tervet, aminek a legfőbb kerékkötője eddig Belgium volt. A két tervből az egyik Orbán miatt járhatatlan, a másikra válaszul Maxime Prévot belga külügyminiszter már szerdán jelezte, ez még nem elég.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán letett az asztalra egy csomagot, amivel Ukrajna pénzügyi szükségleteit fedezné az EU 2026-ban és 2027-ben. A két évnyi, 130 milliárd eurós katonai és költségvetési szükségletekből az EU 90 milliárdot kívánna fedezni.
Az összetettebb, de az Európai Bizottság szerint vonzóbb terv az Kijevnek nyújtott jóvátételi kölcsön, amit az Európában befagyasztott orosz állami vagyont biztosítékul használva, az EU hitelt venne fel. A befagyasztott 210 milliárd eurós vagyonból mintegy 180 milliárd euró a belgiumi Euroclear cégnél található, a legutóbbi októberi EU-csúcson utolsó pillanatban kitáncolt a politikai megállapodásból Bart De Wever belga miniszterelnök. Konkrét garanciákat várt ugyanis a kétségeire.
Átlépnek rajtunk, az EU már nem vár Orbán Viktorra, és nem is akar semmit Magyarországra kényszeríteniA most bemutatott csomag két alternatívával is előáll. Az egyik az EU többéves költségvetésének (MFF) módosításával venne föl hitelt Ukrajna segítésére, ehhez ugyanakkor az összes tagállam, így Magyarország egyetértéséhez is szükség van. Orbán már sokszor jelezte, ezt nem fogadja el.
Az új, most részletezett megoldása a jóvátételi kölcsönnek viszont egy másik jogalapja lenne, az EU működéséről szóló szerződés 212. cikkelye.
Ezért itt elég az Európai Parlament többsége és az tagállamokat tömörítő Európai Tanács minősített többsége, azaz a tagállamok 55 százalékának a támogatása szükséges az elfogadáshoz úgy, hogy az az EU teljes lakosságának kétharmadát képviselje.
Itt az orosz állami vagyonra vonatkozó szabályokon alapuló rendelete a tagállamok egyhangúságával meghozott szankciós rendszerrel párhuzamosan működne.
Ursula von der Leyen a brüsszeli sajtótájékoztatóján kiemelte, a terv választ ad a legfőbb belga kritikákra. Így a jogi megoldás nemcsak az Euroclear cégnél tartott vagyonra vonatkozna, hanem minden, öt másik tagállamban tartott orosz állami vagyonelemek alapját is beletennék a közös alapba, ami a hitel alapja lenne.
A másik belga aggodalom, hogy ne csak őket terhelje, ha valamiért mégis vissza kellene fizetni a pénzt a Kremlnek. Itt a tagállamok közösen, gazdasági erejük alapján a terhet elosztva adnák a biztosítékot a hitelre. A Népszava kérdésére az Európai Bizottság egy vezető tisztviselője elmondta, bár hivatalosan szeretnék, ha Magyarország is beszállna, ha erre a pénzügyi garanciára Orbán Viktor nemet mond, akkor a ránk eső részt a többi 26 tagállam között osztanák szét. Likviditási problémák esetén az Európai Bizottság is készen állna fizetni a tagállamok helyett.
Ursula von der Leyen meghúzta a határokat, az első amerikai béketerv az EU-ra és a NATO-ra is olyan kötelezettségeket rótt volna, amelyekről nem kérdezte meg őket senkiA bemutatott csomag olyan jogi eszközöket is magában foglal, ami az Európai Bizottság szerint kellő elrettentő erőt jelent az ellen, hogy Oroszország jogi ellenlépésekkel próbálkozzon. Ennek egyik eleme a szankciós rendszer kibővítése, amihez már kell az egyhangú döntés, bár ennek részletei még nem nyilvánosak. Egy vezető tisztségviselő úgy nyilatkozott, ez éppen a kockázatok csökkentéséről szól, azaz mindenkinek érdeke lenne ezt támogatni.
Bart De Wever múlt héten az Ursula von der Leyennek küldött levelében már úgy keretezte a jóvátételi kölcsönt, ami nehezíti a békekötést, vagyis a korábbi aggályokon túl új kifogásokat is kilátásba helyezett. Az Európai Bizottság elnöke szerdán ismét megerősítette, szerinte a jóvátételi kölcsön erősítené az EU pozícióját és tudná növelni a nyomást Moszkván, hiszen Vlagyimir Putyin láthatóan még nem akar békét, erre rá kell kényszeríteni.
Vlagyimir Putyinnak esze ágában sincs engedni, béke helyett birodalmat akarA bejelentés azért is sürgős, mert az USA és Oroszország által fölvázolt tervek alapján Donald Trump elnök is rátenné a kezét az Európában befagyasztott vagyonra, egy részéből amerikai cégek ukrajnai befektetéseit szeretné támogatni. Ukrajna pénzügyi gondjai szintén nem várhatnak, jövő év második negyedévére szükség van több pénzre, különben Kijev nem tudja fizetni a nyugdíjakat és a hadsereget sem. Most a tagállamokon van a sor, hogy véleményezzék a terveket, ha minden jól menne, Belgiumot meggyőznék, a pénzből már jövő év elején érkezhetne az első részlet Kijevhez. Legkésőbb a december 18-i EU-csúcson kiderülhet, hogy igaz-e Európa három és fél éve hangoztatott ígérete, hogy addig segítjük Ukrajnát, ameddig arra szüksége van a megtámadott országnak.
